Szerintetek mi számít szóbeli bántalmazásnak?

Amikor elkezdtünk ismerkedni én benne voltam egy szar kapcsolatban. Szar volt.. de volt önbizalmam.

Aztán kicsit elmélyültek a dolgok és úgy döntöttem a 7 éves kapcsolatomat ott hagyom miatta. Úgy viselkedett velem mint még soha senki. Virágot vett, étterem, szép szavak stb. Konkrétan lehozta nekem a csillagot is az égről.

Aztán eltelt 2 hónap és az első nagy veszekedés során ordibált, majd rám törte az ajtót, belevert és úgy ordított.

Természetesen ez után jött a bocsánatkérés. Első ilyen volt.. nem gondoltam, hogy aggódnom kéne.

A második vita odáig fajult, hogy felborított az ággyal együtt és azt mondta örüljek, hogy nem kaptam akkorát még pluszba, hogy berepüljek a sarokba.

Igen.. itt már el kellett volna hagynom valószínűleg.. de nem mertem.

Azóta máshogy mennek a dolgok. Nincsenek viták. De olyan stílusban beszél az esetek 90%-ban, hogy már én is kezdem elhinni amiket mond.

- Egy nulla vagyok, egy senki

- Nem csinálok itthon semmit

- Nem viszem ki soha a szemetet (mindig kiviszem)

- Nem főzök eleget (20kg-ot hízott amióta együtt vagyunk )

- Soha semmi nem jó amit csinálok

- A családom előtt úgy beszél velem mint egy analfabétával..

- Egy boltban vagy bármilyen közösségben képes kiabálni velem és megalázni … legalábbis én megalázónak érzem ahogy velem beszél

- Azt érezteti velem, hogy ő tökéletes, ő mindenhez ért és nagyon okos.. én pedig ennek mind az ellenkezője vagyok

Stb.

Nagyon nehezen adok fel bármit is, mert abban hiszek, hogy megjavítani kell nem eldobni.

De már csordultig van a poharam… az önértékelésem a béka segge alatt van.

Néha már azt érzem, hogy szakemberhez kéne fordulnom.. mert amit csinál tönkretesz.

Egyébként a családom nem tud semmiről. Bár szerintem látszik, hogy nem vagyok boldog.