Miért mindig én vagyok a szerelmesebb, a másik meg kevésbé?

De eleinte rajonganak is. Akkor olyan jó megélni azt hogy határok nélkül lehet szeretni, mert ő is úgy szeret, es senkit nem érdekel a holnap.

Aztan meg megváltoznak. Racionálisak lesznek. Ha jövőről beszélunk én álomszinten beszélek, de ők meg racionálisan konkrétan.

Kit erdekel a racionalitás. Illetve őket miért erdekli?

Ha en a racionalitást nézném egyikkel sem járnék..

Privre: szerintem most is az vagyok.

Aki korlátoz, lassít, azt én nemigen tekintem a páromnak. Ill nem tudom annak tekinteni. Mert korlátoz.

Valójában így soha nem tudom kapcsolatban vagyok e egyaltalán.

Ezért is inkább élek a mában teljes egészében. És a maximumot a mából hozom ki és élem meg.

Mert holnap a másik már lehet nem is lesz. Mert lassítsunk szerinte.

3# egy kapcsolat elején én keptelen vagyok racionalitásra.

Nincs értelme a racionalitásnak.

Konkretan en nem tudok tervezni egy pár hónapos kapcsolattal vagy ilyesmi. Csak álmodni tudok és mást nem.

Oh köszi.

Sajnálom hogy nincsenek hozzám hasonlók:(

Az elején mondjuk igen, meg ha szakítok. Na akkor bennük van minden, ami bennem. Az a "tűz".

7# amugy en nő vagyok.

Álmodozás alatt olyasmiket értek mikor pl a kapcsolat elején allandoan velem terveznek mint feleséggel, a mostani is kérdezte amugy hozzá mennék e HA megkérne, beszélgetunk arrol milyen gézengúz gyerekeink lennének stb

Mindezt ugy hogy semmi alapja nincs azaz nem ismerjuk eléggé egymást még egyutt sem élunk hanem csak úgy ÉRZÉSBŐL, mert olyan jó érzés lenne.

Amikor eleinte husszor is elmondják egy nap mennyire szeretnek, úgy, hogy ő maga sem tudja még holnap velünk mi lesz, mert nem a holnap számít.

Ezeket hivom álmodozásnak hogy racionalitás nincs mögötte alapok nincsenek, CSAK ANNYI VAN, hogy jó érzés belegondolni.

De egy idő múlva racionalitást csinálnak az egészből.

Pl.még korai lenne összeköltözni.

(Ezt tudtam, tudtuk eddig is, nem értem minek kell átvinni konkrétumokba az egészet)