Mondta már valakinek a párja: "fogd be a pofád, takarodj innen"?

Hát neki nehéz természete volt, és borzalmasan tapló tudott lenni. Alapvetően napi 5x-6x megbántott valamivel, pedig nem vagyok egy sértődékeny fajta, de ő tipikusan az az ember volt aki minden apróságon csámcsogott addig, amíg engem is bántott. Mindennel baja volt, ha magassarkút vettem fel akkor rib*ncos voltam, ha edzőcipőt akkor meg igénytelen. Eljutottunk odáig hogy már szexelni sem tudtunk vita nélkül. Ami mégjobban zavart, hogy mások előtt megalázott. Főleg akkor voltak problémák, mikor én éppen valakivel jól elbezsélgettem. Sűrűn jártunk pl a munkatársaival szórakozni, én is jól kijöttem velük. Mindenki poénkodott, és ha én mondtam valamit ő rögtön gúnyosan nevetett és hozzátette hogy "nehogy azthidd hogy most vicces voltál, szerintem inkább marad jcsöndben ne égess". Nahát kössz:D egyébként lehet tényleg nem voltam vicces, a többiek nevettek. Akkor kezdtem el gondolkodni mikor a saját legjobb spanja átállt az én oldalamra, és mondogatta nekem hogy nem érdemel meg engem és borzalmasan viselkedik velem. Többször megcsalt, én megbocsájtottam, még csak nem is gyanakodtam később, sosem vetettem a szemére, de ő megtette úrja és újra. A vicc az, hogy ha szakítottam vele akkor hetekig könyörgött hogy de ő szeret és ne legyen vége, megváltozik, és nem akar elveszíteni. Valószínű érezte ő hogy betegjó dolga van mellettem. A sok apróságból lett elegem, mint pl ha főztem neki nem ette meg, ha nem főztem leszidott hogy sose főzök, hogy mindig mindenki előtt bunkózott, és hogy nem lehetett neki nemet mondani. + még a barátaimra is féltékeny volt, nem engedett velük bulizni. Aztán egyik veszekedésnél azt modntam hogy mostmár elég... ez már több mint egy hónapja, szerencsémre messze dolgozik csak htévégente jár haza, addig csak neten érne el, de sajnos nem olvasok e-maileket mostanában... Viszont hétvégente feltűnik és leígéri a csillagokat az égről... Nem mondom hoyg egyszerű, mert sajnos vagyok olyan hülye hogy még mindig szeretem. Mostmár hétköznap ha dolgom van akkor ne mgodnolok rá, de a hétvégéket még végigsírom ha jelentkezik... Madjcsak sikerül valahogy.

Godnolom te is midnenkitől ezt hallod, hogy vess véget neki... hát én is csak ezt tudom tanácsolni. Ennek se eleje, se vége, és sejtem arra te is rájöttél hyg egész életedben nem fogod ezt bírni. Akkor pedig jobb előbb mint később... Én aztán notorius világmegváltó vagyok, várom a csodát, hoyg majd megváltozik mert szeret, és boldogok leszünk, sajnos még midnig él bennem ez egy kicsit...De legalább már ésszel felfogom hoyg esélytelen. eből a kutyából nem lesz szalonna...

ha rossz kedve van de beszéljen így velem:S

ez milyen már?!

akit szeretek azzal nem beszélek úgy, mint a kutyákkal.

ilyen velem még sose fordult elő.