Most várjam hogy magátol kialakít bennem bizalmat es hagyjam ahogy csinálja, vagy kérjem, szóljak errol friss kapcsolatban?

Friss kapcsolat.

Azaz nem teljesen ismerem a másikat.

Beszéltunk is amugy sokat ki milyen(ami így hogy egyelőre ugye csak beszélgetés de még nincs vele tapasztalatom, nemigen mond nekem sokat. Mondani lehet bármit)

A kapcsolatok elején én inkább a tettekre adok, motiváltságra hozzáállásra.

Benne is kiforratlanok lehetnek dolgok velem kapcsolatban még.

Viszont csak magamat nézve.

Nekem ő hiányzik.

Azaz már csak a kapcsolat elején nem érzem ebben jól magam.

Egyszer már beszéltunk errol, azt mondta apránként megismerjuk egymást legyek pozitív stb.

Tehát már most az a "felállás", hogy én "kaparok". Olyanért ráadásul, akit nem is tudok komolyra egyáltalán jo lenne e vagy csak megkeseŕitené e az életem. Azaz tényleg nem ártana ha hagynám kiforrni az ismerkedést hogy valójában ő ki és hogyan áll hozzám.

Alig birom ki hogy ne hívjam, ne írjak rá. Mert csak azert "kellene", hogy megnyugtasson, hogy én számítok, fontos vagyok.

Arra gondoltam nem e az lenne esetleg jobb, ha inkább meghagyom tegyen csináljon bármit, vagy ne tegyen semmit, de szoval ráhagyom teljesen hagy legyen önmaga es akkor ha kiváltja igy a bizalmat bennem, az lenne a jo es nem az talán ha beszélek kérdezek megerősíteseket kérek, várok, vagy "csikarok" ki.

Csak itt annyiszor olvasom azt hogy meg kellene beszélni. Meg milyen már az, ha vmit nem tudsz a saját pároddal megbeszélni stb.

Viszont ha "kierőszakolom" a megnyugtatásokat tőle, most komolyan annak lenne értelme? Ha amugy önmagátol az ő valodi alap énjétől en csak ezeket érzem, hogy hiányzik de nem ír, ezeket a kínokat, az "űrt".

Tanácsosabb inkább meghagyni azt, hogy azt lássam, neki saját magátol mi jön belőle felém? Anélkül hogy azt kérem?

Még alig vagyunk egyutt de én már kínlódom. Ez nekem rossz ómen..

Ha már most megerősíteseket kell kérnem tőle (a rózsaszin ködben),mi lenne később mellette?

Vagy már most mondjak inkább le róla, ha már most nekem rossz?

Holott a legelelején vagyunk. Ilyenkor kéne a legjobbnak "repkedősnek" lennie a dolgoknak.

Nem?

Ha hívnám is biztos elmondana pár olyat amit hallani akarok. Ennek van értelme?

Vagy várni arra, hogy majd magátol bizalmat alapoz ha most (a ködben)nem érzem felé ezt?

Exemnél folyamat kértem hogy szeretném látni, hogy komolyan vesz.(habár exemnél.okkal kértem mert eljátszotta a bizalmam) Es folyamat nem mutatta es nem bíztam benne. Rá is mentünk. Szóval pont az ellenkezőjét bizonyította be a szakítással, hogy nem vesz komolyan.

Most ugyanezt kezdjem előlről csak mással?

Es ha várok még arra hogy talán alapoz bizalmat majd, hogy talán nem lesz mellette hiányérzetem, stb, mégis meddig várjak erre?