Nem abberált férfiak! Ti milyen kapcsolatra vágytok, és mennyi szabadságra vágytok, mennyire szeretitek ha szeretget a barátnő?

Alapvetően mindig nyitva állt az ajtó komolyra mindenkivel, akivel valaha kezdtem, de ember tervez, nem vettem zokon, ha nem lett belőle egy esténél több.

A szabadságigényem attól függ, hogy milyen a partner. A menyasszonyom egy baromi laza, értelmes csaj, nem vágyom mellette arra, hogy bárhova kiszabaduljak, mert olyan a természete, hogy nem esik nehezemre bármibe bevonni, bármit elmondani, megmutatni neki, nem érti félre, nem idegenkedik mindentől, nem vonja magát ki a dolgokból, nem néz rám hülyén. Na, ez az exeimről nem mindig volt elmondható. A szeretgetés a történet egyik fele, tök jó dolog, csak épp önmagában baromi unalmas. Egy idő után frusztrál és irritál az a nő, aki csak babusgatni tud, mint valami gyereket, de beszélgetni és érdemben hozzászólni a dolgaimhoz nem. Nagyon cuki dolog ez meg minden, de emellett előbb-utóbb vágyom a tartalmas programra, érdekes elfoglaltságokra, társaságra. Ha valaki meg minden személyes dolgomra rácsodálkozik meg ítélkezik róla, előbb-utóbb úgy intézem, hogy ne lássa. És most nem arra gondolok, instalányokat kedvelgetek, hanem például volt olyan exemnél, hogy néztem egy videót és megállt a hátam mögött és nekiállt magyarázni, hogy úristen milyen hülyeséget nézel meg mi jó ebben, már megint ezzel foglalkozol stb stb. Egyszer egyszer rendben, de egy idő után irritál, hogy látja, amit csinálok és egy idő után nem akarom, hogy ott legyen. A párom ennél sokkal diszkrétebb, tudom, hogy látja, amit csinálok, de kedvesen érdeklődik, normálisan viszonyul a dolgaimhoz, amit eleinte szégyelltem előtte (például a pornós ízlésem), azt is tök természetesen kezelte, szóval nem szorongató a viselkedése. Igazándiból ezen múlik, hogy mennyire akarok privát szférát. A haverjaimmal sem megyek nagyon el nélküle, mert jófej, kedvelik, fokozza a hangulatot, inkább belerángat a buliba, ha ott van és nem húzza a száját, passzívkodik meg haza akar menni fél óra múlva.