Meddig érdemes küzdeni? Hol van az a bizonyos határ?

Az elmúlt 3-4 hónapban nem valami jó az együttlét a párommal. Nagyon ritka, hogy figyel az én igényimre is (előjáték, hogy ne fájjon), esetleg kölcsönös örömszerzés szeretkezés nélkül. (69).

Az utóbbi pár napban már nincs is kedvem, és úgy vettem észre neki sincs. Mindketten feszültek vagyunk a kielégületlenségtől, csak marjuk egymást.

Én próbálok vonzóbb lenni, már amennyire a pénztárca engedi. (Új haj, új fehérnemű, játékszerek tb.)

Rajta nem látom, hogy tenni akarna valamit is. Vagyis, nem érdekli, hogy nem tartom vonzónak (pocakot eresztett, de azt mondta ha nekem nem tetszik, keres olyat aki szexinek találja).

Amennyire tudtam, próbáltam romantikus estéket, pillanatokat teremteni. Néha még a csókolózásig sem jutunk el. Olyan, mintha bántaná valami (pl. hogy megcsalt), vagy el akar hagyni, de nem tudja hogyan mondja el.