Ez normális viselkedés? Mit lehet ezzel kezdeni? (Semmi sem csinálunk ùgy ahogy én akarom)

25 éves nő vagyok a pàrom 26. Minden nagyon rendben volt eddig, viszont ebben az évben mintha megvàltozott volna.

A helyzet a következő: bàrmi van, bàrmit csinàlunk, a lényeg, hogy ne èn akarjam. Az elején kissebb dolgokban nyílvànul meg, nem aksrta azt enni amit én, nem akarta azt a filmet nézni amit én. Nem is problémàztam ezekből hiszen nem is olyan nagy dolgok. Màra màr eljutottunk egy olyan szintre, hogy kezd sok lenni.

Autot akart venni, audit. Mutattam neki én is amikor làttam eladót a neten de mindegyikre azt mondta, hogy ez azèrt az azért nem jó, majd miutàn elfelejtette, hogy én is mutattam neki ès ràtalàlt a neten, dícsèrte, hogy milyen jó és megveszi. Készülünk az esküvőre, mondtam, hogy kezdjük el tanulni a tàncot, beszéljünk zenészekkel pl a hétvégén. Erre azt mondta, hogy ezen a hétvégén nem nagyon van kedve..de mindezt csak azért mert én mondtam.

Ne értsétek félre, nem azt akarom, hogy az legyen amit én akarok, a lényeg az lenne, hogy beszéljük meg ha nem akar valamit akkor miért nem. Ne az legyen hogy alapból nemet mondd, majd úgyis a szavamhoz kerül.