Ha a feleségem +120 kg felett van, hogy utaljak rá neki finoman, hogy jó volna ha elkezdene diétázni, meg edzeni?

Igazából szerintem ez nem is kifejezetten lustaság.

Szerintem a túlsúlyos emberek többsége azért valamilyen szinten önbizalomhiányos. Nem azért, mert rosszul néznek ki, hanem mert valljuk be, a társadalom mindig vegzálja őket valami miatt.

Na most azért önbizalomhiányosan szerintem baromi nehéz rávenned magad, hogy kipróbálj valamit.

Nagyon sok kövér ember szégyenkezik a külseje és a súlya miatt, a szégyenérzet pedig a lehető legrosszabb motivátor, szinte sosem működik.

A legtöbb túlsúlyos embernek a testmozgás szinte semmilyen részét nem képezi a mindennapjainak, ezen változtatni pedig gyakran nehéz, még azoknak is, akik úgymond "átlagos" testalkattal rendelkeznek.

Én 60 kilósan is nagyon nehezen vettem rá magam évekkel ezelőtt, hogy elkezdjek edzeni, pedig nagyon könnyen kaptam magamra edzőruhát illetve senki nem b-sztatott sose a külsőm miatt.

Eleve a túlsúlyt sokkal nehezebb mozgatni, sokkal hamarabb kifulladnak, sokkal hamarabb éri őket mondjuk csalódás, hiába természetes dologról van szó.

Bár nyilvánvalóan nem tudom, mi játszik le egy kövér ember fejében, de nyilvánvalóan tudják ők is, hogy mit kéne csinálni ahhoz, hogy lefogyjanak (már amennyiben le akarnak fogyni). Ennek ellenére nem csinálják? Ha valaki nem csinálja azt, ami hozzásegítené őt ahhoz, amit el akar érni, az nagyon sokszor lelki, érzelmi vagy mentális korlátra utal, nem pedig lustaságra. Ilyen pl. a félelem (pl. a sikertelenségtől vagy épp a változástól), a már említett szégyen akár magunk akár mások előtt, vagy annyira rossz az önbizalmunk, hogy elkönyveljük, hogy nekünk úgysem fog sikerülni stb.

Ilyen az élet nagyon sok területén van (munkaváltás, partnerrel való szakítás, költözés, hiába hozhatna új, izgalmas dolgokat mindegyik), van, hogy az ember egyszerűen nem tud kilépni a komfortzónájából.

Hozzátenném, én személy szerint egyáltalán nem gondolom, hogy a túlsúlyos embereknek le kell fogyniuk, a fentieket csak a körülöttem lévő túlsúlyos személyek megfigyelése alapján írtam, nyilvánvalóan a legegészségesebb az lenne, ha mindenki olyan életmódot folytatna, amitől kívül-belül magabiztosnak és jól érzi magát, legyen az illető 60 vagy 120 kilós, és mozogjon az ember napi 2 órát vagy 2 percet.

Nekem a volt pasim hizott meg vagy 150 kg ra. Mondhattam én akármit, mindenre volt valami kifogás. Az sem zavarta hogy már szex sem lehet, mondván az orál bőven elég.

Mondtam én szépen, főzök rá, menjünk el sétálni . Hiába volt a kaja otthon jó, ha napözben minden vackot összevett, és töménytelen mennyiségben itta a cukros üditőket. A végén már 5 perc sétába is leizzadt, és kapkodta a levegőt.

16#

Volt pasim😉

Hidd el amikor már ennyire elengedte magát akkor már nem nagyon vokt szexuális életünk.

A csepp kis pecek már éppencsak hogy látszódott. Szexre alapból alkalmatlan volt már.

19#

Igen megmondtam. Adtam időt a változásra, ha láttam volna hogy akarja és csinálja akkor nem hagyom ott. Megmondtam azt is hogy nekem hiányzik a szex. Meg az hogy néha elmenjünk valahova. A 30 éveink elején jártunk. Engem az zavart hogy tényleg 5 percet nem tudott már sétálni, nem tudott az emeletre fellépcsőzni, mert utána 15 percig csak kapkodta a levegőt. És ahelyett hogy fogyott volna folyamatosan csak hízott.