Nem látom annyira férfiasnak?

"Én csak olyanok tapasztalatára lennék kíváncsi, aki érzett már így. Hogy szereti a párját, vele akar lenni,de közben ilyen hiányosságait is látja."

Mindenki látja a párja hiányosságait, akinél nem úszik illuzórikus rózsaszín ködben. Mindenkinél vannak olyan tulajdonságok, amiket inkább csak elfogad az ember, mintsem kifejezett szeret a másikban. Itt az arányokon van a hangsúly: az a kérdés, milyen gyakran ütköznek ezek ki, milyen gyakran kell "csak" elfogadnod a másikat. Ezt pedig neked kell tudnod, mennyire zavar a férfiatlansága, tudsz-e ezzel így együtt élni.

Szüleim azért váltak, mert anyám nem látta elég férfiasnak apámat. Erős, izmos, gondoskodó volt, mégsem vezető alkat, nem ő hordta a nadrágot, inkább gyengéd. Ezek is értékek, mégsem tudott anyám férfiként felnézni rá, maga lett férfias kényszerből, és elcsesződött a házasság.

A te személyiségedtől ia függ, mennyire jó a dinamikátok egy párként ilyen tulajdonságokkal. De én azt mondom, intő jel, ha valami irritál a másikban. Egy barátság se működik, ha a másik valamilyen tulajdonságai, viselkedése idegesít téged, hát még egy kapcsolat, 0-24 együttéléssel!

Ha nem látod a nőiességében az értéket, hanem zavaró, akkor elég nehéz lesz elfogadni, inkább max megalkuvás.

Bár nekem furcsa, hogy láthatod vonzónak és hogy lehet jó a szex, ha nem elég férfias neked.

Próbáld felfedezni az értékeit, más szemmel nézni a viselkedésére. De ha nem megy, akkor nem lehet mit tenni, hagyd inkább, mert aláássa az egészet.