Voltatok már úgy hogy a párotok gyerekére/gyerekeire féltékenyek voltatok ?

Annak fényében dönts, hogy eleve belekalkulálod, hogy a gyerekei veletek fognak élni és nem fogtok tudni kettesben jönni-menni. Gondolom kicsik még, ha azt írtad, hogy menni akarnak veletek. Nemhogy menni akarnak, pici gyereket alapból nem hagyhattok otthon egyedül.

Szóval számolj a gyerekekkel és ha nem ilyen életre vágysz, el se költözz vele. Akkor keress független férfit.

Nos én ebben voltam de bevallom őszintén soha nem tudtam elfogadni. 3 év után költözött hozzánk a gyereke,előtte csak hétvégente jött át. Nagyon jól kijöttem vele akkor,de később már ő féltékenykedett ha az apja pl velem aludt,ha megölelt és egyéb apróságok.Csúnyán kezdett bánni velem, 6 éves volt akkor. Panaszkodott, HAZUDOTT az apjának és ő persze kit védjen ha nem őt. Sokáig nyeltem aztán elegem lett abból,hogy a 24 óra nem szólt másról csak az ő velem kapcsolatos hisztijeiről ,pedig én nem voltam vele gonosz.

Szétmentünk. Aztán független férfit választottam ,lett közös gyerek,minden klappol.

4-es, nagyon helyesen döntöttél.

Meg is kaptad érte a lepontozást.

Amúgy a gyk-n ha gyerekes pasit választ valaki, akkor azért ekézik. Ha pedig rájön, hogy mégsem jó, és kilép a kapcsolatból, akkor azért ekézik (valszeg mert meg merte lépni.)

Keress nem gyerekeset akinek plüssmackói vannak.

Azok csendben vannak,és akkor simogatod,ha kedved van.És nem akarnak cigisboltba menni.