Mit tegyek? Teljesen tanácstalan vagyok.

24 vagyok, barátnőm 22, több mint 3 és fél éve együtt, mégis úgy érzem mintha öreg emberek életét élnénk. Távkapcsolat volt de mostmár másfél éve együtt is lakunk. Nagyon kevés dologhoz van kitartása és lelkesedése, nagyon sokszor olyan mintha csak úgy lenne és kész, ő elvan. Az elején nagyon igyekeztem, de nem nagyon kaptam vissza semmit, vagy ritkán, utána még 1-2x csalódtam is benne de azt hiszem ezeken túlléptem. Neki első kapcsolata ez, gondoltam idő kell neki hogy belerázódjon az ember ilyen dolgokba, de még a mai napig sem történt akkora változás ilyen téren. Időnként elmondom neki ezeket hogy nem jó ez így, sok dolga idegesíteni tud. Szerintem kissé elhanyagolja magát, én próbálok adni magamra de ettől elmegy a kedvem nekem is. Sokszor azt érzem már hogy úgy kipróbálnék mást is, mert fiatal vagyok még, most még tehetünk amit akarunk ha ő is végre változtatni szeretne, ne 15 meg 25 év múlva jöjjek rá hogy esetleg rosszul éltem le ennyi időt. Viszont nagyon megbízható, mindig őszinte, a barátaimmal is viszonylag jól kijön, a szex is elég jó tud lenni, sok közös témánk van ennyi idő után, az ország vagy világ aktuális dolgairól is tudok vele beszélgetni, tapasztalataim szerint sajnos ez sem sok hasonló korú embert érdekel. Közben ránézek a játékmacira amit az első karácsonyunkon vettem neki, 1 hónappal azután hogy összejöttünk, mert ő a legaranyosabb lány a világon, és egy kicsit összeszorulok belül ha arra gondolok hogy véget vetek a kapcsolatnak. Fogalmam sincs mi lenne a jó.