Távkapcsolatban élünk. Ugy érzem én jobban szeretek ebben a kapcsolatban. Mi lehet a probélma?

Mar oktoberben hozzakoltozom hozza. Csak annyi a baj, hogy ugy erzem minden fontosabb nekem. O kb minden hetvegen a barati tarsasaggal log akiket en is ismerek. En Londonban elek o pedig otthon. Tudjuk nincs sok szabadsag otthon es igy szinte mindig csak en megyek. Mindig azt nezem hogy tudnek menni minel surubben hogy minel tobbet egyutt tudjunk lenni. Viszont vissza ezt nem erzem. Ha o itt is van nalam pl. a multkor hazament vasarnap mert hetfon ejszakara ment es hogy hetfon ratudjon pihenni ne utazassal menjen el a nap. Viszont en ha nala vagyok ha 4 orat is alszom se gond az a lenyeg ha 1 oraval tobbet tudok lenni vele megeri. Megeri minden perc nekem vele. Csak vissza miert nem igy jon? Probaltam vele beszelni rola de az a valasz hogy pihennie kell, meg miert most gondolkodom ezen ez mar elmult...

Tenyleg a legcsodalatosabb ember akit valaha ismertem. Csodalom ot a talpatol a fejebubjaig. Sok mindenre megtanitott es tudom hogy o is szeret. Husegesek vagyunk egymashoz ez 100%.

Normalis ez a ferfiaknal hogy ok ilyen gyorsan beletorodnek a hianyba? Mondja mindig, hogy szeret es en ezt tudom is. mint irtam megvan tervezve minden. Csak pl. itt is az hogy szerintem ha en nem mondtam volna hogy hazamegyek hozza nem tudom most mi lenne.

Normalis az en kiakadasom vagy normalis az o viselkedese es csak egy hisztis lany vagyok?