Mi van akkor, ha szeretsz valakit és eltudod vele képzelni az életed de nélküle is?

Én is el tudom képzelni az életem a párom nélkül...csak az valahogy nem lenne teljes élet. Szóval nem mindegy, hogy vele vagy nélküle.

Az az egészséges kapcsolat, ahol nincs az a függőség, hogy fogalmam sincs, mihez kezdenék nélküle.

Ha neked viszont mindegy, hogy benne van-e az életedben vagy sem, az egy másik kategória.

Szerintem simán csak annyit jelent, hogy rendben vagy magaddal, önellátó vagy, nem kell másokra támaszkodnod ahhoz, hogy túlélj. Semmi köze ahhoz, hogy ne szeretnéd "eléggé" a párod. Tinikorban még nyilván mindenki úgy érzi, hogy belehalna, ha elhagyná a párja, de felnőttként, ha az ember már élt egy pár évet egyedül, akkor rájön, hogy magához a túléléshez nem feltétlenül szükséges egy párkapcsolat.

Nagyon szeretem a barátomat, ha rajtam múlna, akkor vele élném le az életem, jelen állás szerint ő is hasonlóan gondolja a dolgot. De azt is tudom, hogy ha egyszer bármilyen okból úgy döntene (vagy én döntenék így, bármi előfordulhat), hogy nem szeretne tovább együtt lenni velem, akkor nem halnék meg. Nyilván nem szeretném, hogy ez megtörténjen, nagyon fájna, ha így lenne, de természetesen túlélném, az élet többi része ugyanúgy menne tovább.