Mással is van vagy volt olyan párja, akinek az volt a "játék", hogy szorongatja meg kitekergeti a nő csuklóját, karját? Ki hogy éli vagy élte ezt meg? Aki találkozott már ilyennel, ott mi volt, hogy zajlott és hogyan kezelte ezt a dolgot?

Az én páromnak az a játéka, hogy a cicimet markolássza, csapdossa a fenekem, harapdál, kiszívja a bőrömet a vállamon. Nem zavar, nekem bejön.

Régen karpális alagút szindrómám volt, és egy-egy csuklószorítás manapság is előhozza az elviselhetetlen zsibbadást, ezért mindenkire rá szoktam szólni hogy a csuklómat hagyja békén, azért szakítanék, ha nem érti meg, nincs kedvem egy használhatatlan kéz nélkül élni.

Ez gyerekes vagy leuraló dolog. Én még kistiniként megboxoltam a barátom, akárhányszor olyat mondott, ami nem tetszett, vállát, mellkasát. Többször a tudtomra adta, hogy fejezzem be, és egy idő után megértettem, hogy ez tényleg nem hí, nem csak úgy mondja.

Mostani páromat majd egy év volt leszoktatni arról hogy ne piszkáljon, bökjön oldalba, csináljon hétfogást, vagy legyintsen homlokon. Ez a kommunikáció a családjukban. Sok nagy beszélgetés, olykor sirás ordibálás kellett, hogy komolyan vegye amit kérek, és rájöjjön, hogy ez gyerekes, rossz és kiábrándító.

Hát többször rámszólt, hogy ne csináljam, nem vettem komolyan. Aztán egyszer sikerült gyomorszájon boxolnom / nem erősen, de az érzékeny ugye/ és akkor nagyon kiakadt. Valami olyasmi volt, hogy

" Ezt most fejezd be. Nem fogod fel, hogy fáj? Nem tudod felfogni? Nagyon elegem van belőled. Értsd meg, hogy rossz amit csinálsz, és azt akarom, hogy ne csináld többet. Nem vicces, csak fájdalmat okozol."

De ezt ilyen nagyon komoly, erőteljes hangon. És akkor végre eljutott az agyamig és elszégyelltem megan.

Sosem akartam durva lenni, nem az volt a célom, hogy fájdalmat okozzak, ezért nem merült fel, hogy ennyire komolyan kéri. De amikor leszidott mint egy kislányt, az annyira erőteljes volt, hogy nem tudtam nem figyelembe venni.

Volt olyan is, hogy a nővérem pasija néha úgy belecsípett a karomba, hogy belilult. Jókat nevetett rajta, és kigúnyolt, amikor elsírtam magam. Én ennyire komolyan nem mondtam meg neki, hogy hagyja abba végleg, mert meg sem fordult a fejemben, hogy nem érti meg, amikor erre kérem. Azt hittem csak nem érdekli. De a két esetet figyelmbe véve, hasonló, nem rossz szándék lehetett benne, amiért nem vett komolyan. Úgy tűnik, van akinek muszáj azt a hangnemet használni, mert különben nem jut el az agyáig.