A parom nem fogad el ugy ahogy vagyok?

Nem azt nem fogadja el, amilyen vagy, hanem az állandó változtatásokat, amikről ráadásul pontosan tudod, hogy ellenére vannak.

Jogod van akármilyen hajhoz, ahogy neki is. Te festesd be lilára, narancsra, vagy ami épp jön, ő meg had nyírja kopaszra. Nem értem ez mitől fenyegetés.

Ha neked úgy nem tetszik, legalább egálban lesztek. Aztán nőljetek ki az egymás szekálásából és a lázadó korszakból, mielőtt komoly kapcsolatba kezdtek.

Értékeld, h őszinte veled. ;)

Vicc volt, valójában az lehet a gond, h nagyon ragaszkodik ahhoz az elképzeléshez, h mindennek úgy kellene lennie, ahogy ő szeretné.

Viszont, nem árt esetleg azt is meggondolni, h tényleg nem előnyös dolgokat csinálsz a hajaddal. Ettől persze még jogod van megtenni, és nem ezen múlik a szeretet (normál esetben), de érdemes mindkettőt átgondolni.

Nekem így látatlanban persze az a tippem, h inkább vele van valami gond, nem a hajaddal.

Mondjuk a bohócozás és a többi nem szép dolog, kicsit nyers az ember. Ez nem is lenne gond, ha nem veled lenne ilyen, de így.

"Akkor keress egy olyan párt, aki nem csak feltételekkel szeret."

Olyan csak a mesében van. Még a leginkább feltétel nélkülinek tartott szülői szeretet is kikezdhető. Semmi sem jár, a jó kapcsolatért, a tartósan lobogó szerelemért tenni kell mindkét félnek.

Nem drasztikus dologról beszélünk, tehát nem értem a hisztijét.

Másrészt ha drasztikus lenne, is meg lehet nyilvánulni intelligenciával, a barátod ennek nyilván híján van.

Harmadrészt ki a franc ő, (én mondjuk senkitől nem tűrnèm el) hogy úgy gondolja, beleszólhat?

Több sebből vérzik ez.

Nekem ilyeneket mondana, 2 nyakleves kíséretében tàvozhatna az èletemből.