Mit lehet ilyen helyzetben mondani amivel helyre billenek a dolgok?

A párommal távkapcsolatban vagyunk. Egyik pillanatról a másikra annyira képes megborulni. Történt például hogy míg utaztam a munkába menet vonaton, felhívtam és végig beszélgettük az utat. Minden szép és jó. 40 perc volt az út. Aztán végállomáson mondtam neki hogy, leteszem elugrok a boltba veszek valamit éhes vagyok. Aztán buszra szálltam, folytattam az utam, és ő rám írt hogy mi a helyzet. Mondtam neki buszon ülök sokan vannak, mellettem is ülnek közvetlen. Pontosabban egy srác állt, levettem a táskát a mellettem lévő helyről és szóltam neki hogy üljön le ha gondolja ne álljon (így is tett). Aztán eléggé fáradt voltam csak úgy néztem ki az ablakon kb 15 percet utazok busszal, közben írtam a páromnak hogy majd ha beérek a melóhelyre írok, elmondtam neki a helyzetet, és hogy most nem akarok írni mert itt ülnek mellettem és zavar (arra gondolok ránéznek az emberek a telóra stb ne olvassa miket írok) és a párom teljesen megkattant, és nekem állt hogy biztos hogy valami picsát ültettem le magam mellé, és basz*jatok meg mind a ketten aki miatt nem írok. És hogy ő lefosva érzi magát mert fontosabb egy idegen hogy üljön, és am is ki f*t érdekel az az idegen, minek kellett nekem leültetnem, stb.. mint az hogy neki írjak. Hiába írom neki hogy szeretem, és nyugodjon meg semmi nincs, bentről írok...nem használ. Innentől dacoskodik, rideg lesz stb...aztán jön azzal hogy találkozni sem akar így hogy úgy érzi lefosom...

De ezt úgy képzeljétek el, 17h kor még minden jó, 17:30 kor már buszon ülök és fél óra alatt ilyet fordul a dolog. És annyi. Akár mit teszek mindenbe bele tudja látni hogy ő le van fosva (ahogy fogalmaz).