Miért érzem magam kihasználva ha szexelek a párommal, és a kapcsolatunk arrol szól hogy én meg ő, és nem arrol, hogy MI?(külön kassza és egyebek)

Ha a lehetőségek nem korrektek, akkor nincs szabad döntés!!!

Vagy meghalsz a villamosszékben, vagy meghalsz miközben agyonlőnek. Egyik se szimpi, te gyógyszerrel szeretnél meghalni, ezért nem volt szabad döntésed..

Pasira és gyerekre is ilyen.. csupa korlátozott döntés a világ, ahol a számodra megfelelő, ami mellett szívesen döntenék nem elérhető, csak két rossz közül tudsz dönteni.. ez nem oké, be kellene hozni a kompenzált szülést, gyereknevelést, meg vagy millió dolgot megteremteni, hogy lehessen szabad döntést hozni, az összes elérhető, megvalósítható lehetőséggel.

Kedves Kérdező!

Ha valóban így állsz hozzá az egész anyaság/családalapítás kérdéséhez, szerintem neked nemes egyszerűséggel nem való a gyerekvállalás. Ennyi. Ezen nincs mit szégyellni. (vagy/és nem érettél meg rá egyáltalán) Én a #29-es hozzászólásomban gyerek-mentes oldalról közelítettem meg a témát, a kérdésed alapján nektek sincsen. Akkor miről beszélnük? Te tipikus áldozattípus vagy a hozzászólásod alapján. Az a fajta, aki kapcsolatban is csak állandóan előadja a haldokló hattyút, hogy jajj mennyi mindenről mondott le és ez a hála, stb stb... az ilyenektől menekül minden értelmes férfi. Ez nem kell. Tényleg komolyan gondold át, hogy kell-e neked gyerek és tudod-e siránkozás nélkül vállalni.

Én mindent mérlegre tettem és úgy döntöttem, hogy nem kell. (egyéni magánéleti dolgok is közre játszanak, de az itt nem lényeges) Igenis meg kell tudni húzni a határt és mérlegelni azt, hogy tudod-e vállalni, akarod-e igazán, stb. Aki bébiszitterkedésként tekint a saját gyerekének a nevelésre és amortizációról papol, stb, szerintem NEM alkalmas szülőnek. Te áldozattípus vagy. Még a gyereked is azt hallgatná tőled, hogy úristen, Te mi mindent feláldoztál miatta, stb... az ég óvjon az ilyenektől. Sajnos a saját családomban épp elég ilyet láttam. Gyomorforgató.

Ez egy [ÖNKÉNT VÁLLALT DOLOG]. Senki nem kényszerít rá. Fogod az adást? Ha inkább szeretnél szép karriert befutni, MEGTEHETED. Az a szép, hogy jogod van hozzá! Senki nem kényszerít anya szerepbe! Sőt, párkapcsolatba sem! Sőt, semmi másba sem! Egyelőre még valamennyire szabad országban élünk, valamennyire.

Sokszor pedig nem a férfi lép le, hanem divat manapság az első nehézségnél elválni.

Amúgy meg igaza van a párodnak abban, hogy a szexszel NEM TESZEL SZIVESSÉGET neki! Amelyik nő így tekint a dologra, azt is messze elkerülik az értelmesebb férfiak. Ez még mindig nem könyöradomány jobb helyeken, hanem [kölcsönös örömszerzés]. De igazából órákig mondhatnám, valószínűleg nem érnéd fel ésszel.

Ez tényleg nem párkapcsolat, hanem amolyan összejárás.

Aki ennyiért aranyásónak nevez, annak lefogadom, hogy nem volt egy normális kapcsolata, ahol akár a családalapításon is elgondolkozhatott, vagy meg is történt. Többet, jobbat érdemelsz, és ezt így ismeretlenül is megmondom.

Kérdező, most őszintén: mégis mit vársz tőlünk, amikor te magad is tudod, mit kéne tenned. Én a helyedben, ha megvan rá a lehetőség, ugranék Svájcba milliókért, és keresnék ott valakit, aki valóban MI-ben gondolkodik, és amíg nem találom meg, addig élvezném az életet.

Ha egy kapcsolatban azt érzed, nem vagytok egyenlők (tök mindegy, hogy te érzed magad többnek vagy kevesebbnek), akkor azt megette a fene. Ha még beszélni sem tudtok róla, mert sértődés lesz a vége, akkor meg a klotyón lehúzott végtermék is többet ér.