Hogy definiálnátok az összeköltözést?

Összeköltözésről én onnantól beszélnék ha minden cuccom nála van, életvitel szerűen ott lakom. Ha már esetleg vannak közös bútorok, vagy bármi hasonló

Meg ha én is ugy érzem hogy oda megyek "haza"

Amíg nincs megbeszélve, hogy akkor holnaptól összeköltözünk, addig sztem nem jogos ez a sértődés.

Nyilván minden (kivéve táv) kapcsolatban az ember szinte mindennap együtt alszik, de azért nem várható el hogy emiatt otthonának érezze, főleg, ha nem koliban lakik, hanem már kialakitott magának egy életteret

1-es vagyok

Jogos amit a 2-es irt, rezsi közösen, plusz ha esetleg albérlet akkor a lakbér is, na meg akkor beszélni is kell a főbérlővel, szerződésbe beleirni stb.

Szóval anyagi dolgokban is osztozni mindenen "otthon"

Ha hétköznap onnan indulok munkába, kettőnkre veszünk ennivalót, akármelyikünk megy is a boltba.

Egyébként függetlenül attól, hogy vendégnek vagy együtt élőnek tekinted magadat, attól még szólhatnál, hogy aznap este kivételesen nem nála alszol, hanem a szüleidnél. Ha már az a standard, hogy szinte minden este együtt alszotok.

Nem vagyok definiciópárti de semmilyen definícióval nem térsz ki az elől, hogy elég tuskó voltál.

Az még sokat elárul rólad, hogy ezzel a szóvirággyártással térnél ki a probléma elől.

A viselkedésetek, hogy úgy mondjam eléggé ráutaló, az hogy reggel még nem tudod, milyen ágyban alszik este, nekem se túl bizalomgerjesztő.

A szülő meg jó duma.

Nem elkéretszkedni kell hanem csak illik szólni szerintem

Említeni a másiknak hogy ma nem nála alszol(ha az az alap hogy minden este ott alszol)

Elég baj, ha nem érted, mi a különbség aközött, hogy szólsz a párodnak, hogy következő este és éjjel nem nála alszol, vagy pedig engedélyt kérsz tőle, hogy hazamehess a szüleidhez.

Lázadó korban levő kamaszok szoktak így viszonyulni a szüleikhez, amikor ők meg merészelik kérdezni nagyra nőtt magzatuktól, hogy hova mennek vagy mikorra érnek haza. A lázadó kamasz meg ezt szülői beavatkozásnak érzékeli és a plafonon van mérgében. Pedig csak együtt élő, és egymással beszélőviszonyban levő (uram bocsá' szeretetben élő) emberek közötti természetes érdeklődésről van szó.