Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Viszonzatlan szerelem (? )
válasza:Elhagynám, azonnal, babásan is... ez még kérdés? Tönkremész te is, a gyerek is. (Most már mindegy, de miért kellett a gyerek, ha csak 1 hónap volt csodálatos?)
Egy dolgot jegyezz meg: ha a párod nem szerelmes beléd, bármikor az lehet másba, és ott fog hagyni azonnal.
Mire vársz még?
(Ui: egyszer ribancozna le a párom, a lába nem érné a földet...)
A párom 22 én pedig 20...
Hidd el, én se hagytam volna, hogy ezt művelje velem, de úgy éreztem, meg kell valaki büntessen azokért a dolgokért, amiket elkövettem előző kapcsolataimban... Persze elég hülye felfogás.... de bántott a dolog... így, hogy tudom, hogy én is szenvedtem, kicsit könnyebb...
Amúgy a Baba csak becsúszott... nem volt szivem elvetetni... Amúgy is gyerekekről tanulok(gyógypedagógusnak), Így mégközelebb állnak hozzám... Hogy ne érezze, hogy ki akarom használni, nem lesz a Baba a nevén, sehol se lesz nyilvántartva, hogy ő az apa, Így nem kell gyerektartást fizetnie...
válasza:Azért annyira ne legyél naiv, hogy elengeded a gyerektartást. Ezzel maximum azt az érzést erősítenéd benne, hogy semmilyen felelőssége nincs a gyereketekkel kapcsolatban. Pedig igenis van, akár együtt folytatjátok az életet, akár nem.
Amúgy, ha nem szeret, és a baba miatt sem lett beléd újra szerelmes, akkor sok rossztól mentenéd meg magadat, ha nem élnétek együtt.
válasza:Figyelj, ha úgy állsz anyagilag, tényleg ne kérj gyerektartást, mert aztán még majd egyszer csak rájön, hogy akkor el akarja vinni a gyereket láthatásra meg stb. ha már neked lesz férjed.. Ha nem akarja most a gyereket, vagyis nem érdeklődik, szerintem ne is foglalkozz vele. Persze a gyereknek majd el kell mondani ki az igazi apja, aztán majd ha nagy lesz, akkor keresse meg ha akarja.
Szóval ha ilyen messze éltek, akkor nagyon macerás ez a kapcsolattartás, szerintem nem éri meg azt a havi 30 ezret...
Gondolom addig is a szüleid segítenek, vagy más rokonra számíthatsz, és ez a lényeg. A pasi meg nem szeret téged úgy ahogy kellene, tehát felesleges vele foglalkozni, ez már nem fog megváltozni. Ne idegesítsd magad!
Nem szertném, hogy köze legyen a Babához úgy, ha nem vagyunk együtt... Akkor oda kéne adni neki... ám félek, hogy lelép vele, vagy elpereli... elővigyázatos vagyok... Nem kell a pénze, és az se, hogy köze legyen hozzá... El tudom tartani egyedül is...
Annyira szeretem pedig ezt a fiút... :( De tényleg olyan xar, hogy nem érdeklem... Nincs értelme húzni ezt az egészet...
válasza: válasza:*úgy éreztem, meg kell valaki büntessen azokért a dolgokért, amiket elkövettem előző kapcsolataimban...
Kérdező, ez a mondat önmagában pszichológus igényelne, és ezt nagyon komolyan mondom. Messziről ordít, hogy fogalmad sincs az egészséges párkapcsolatról és személyiségről, ha ezen nem változtatsz, az egész életed önsorsrontással telik, és ez gyerekedre is hatással lesz - szerinted milyen lesz neki egy örökké boldogtalan, önmagát büntető anya? Nem elég "tudni" ez, kezeltetni is kell, mert újra és újra ilyen hibákat fogsz elkövetni, és tudat alatt mindig az ilyen s*gfejekhez fogsz vonzódni.
A másik: a gyerektartás nem arról szól, hogy te akarod-e, hogy az apának joga/köze legyen a gyerekhez.
Magyarországon törvény garantálja, hogy a GYEREKNEK VAN JOGA AZ APÁHOZ.
Tényleg gyermek... egész nap játszik... Mikor együtt is laktunk... 20 órán keresztül WoW-ozott(valami kockáknak való játék), egyetemre nem járt... Persze ezért is én voltam a hibás, mert hogy én miattam menekül a játékba... Egy hónapja elmentem hozzá, utaztam éjjel 500 km-t vonaton, 10 órán keresztül, 23 hetes babásan... (Stupid me...) Hozzá mentem, mégis a testvéreivel több időt töltöttem mint vele... Akkor vallotta be végülis, hogy nem szerelmes belém... Vagyis ógy fejezte ki magát, hogy nem akarja(vagy nem tudja) kifejezni az érzéseit, mert fél, hogy visszaélek vele... Igazából csak az az első együtt töltött hónap élteti bennem a reményt... csak amiatt vagyok még vele együtt... Valahol vágyom arra, hogy minden legyen olyan mint akkor... bár valahol tudom, hogy soha nem lesz...
Ez a leány, aki mindenben tökéletes volt, 5 éve volt a barátnője, szóval velem egy idős a leány... Jut eszembe... órákon át képes vele beszélgetni, meg smsezgetni... Persze a leányzó tud mindent... de szerinte ez normális dolog... Neki ő a barátja... Velem meg olyan hisztit vágott le, mert beszélgettem messengeren az exemmel egyetemről! Nah, azóta senkivel nem beszélek messengeren... Minden fiúról azt hiszi, hogy megdug@tnám magam vele...
Így, hogy leÍrom ezeket a dolgokat... leesik, hogy mekkora egy hülye vagyok!!! Hogy vagyok képes magam ennyire megalázni??
Azt hiszi kihasználtam... Jövök neki vagy 50 ezer ft-tal, mert segÍtett a lakbérnél, meg voltak anyagi gondjaim... Ezért se kell a gyerektartás! Akkor tényleg mind mondogatná, hogy kihasználom... Szüleimmel élek, ők segÍtenek nekem mindenben... Nekem nem kell az ő pénze!
Köszönöm, hogy elolvassátok és tanácsot adtok... SegÍt belátni, hogy tényleg az már sok amit kapok tőle, "büntetés"...
Én magamat egy jó emberismerőnek tartottam... Pszichológiát akartam tanulni(amúgy a párom azt "tanul"). De rájöttem, hogy akkora egy naÍv p!csa vagyok, hogy az fantasztikus... Igazából tudom ezeknek a dolgoknak az elméleti részét... rá is látok a dolgokra, csak nehéz kimászni mindebből... Látom, hogyha valaki "átverni" akar, vagy kihasználni, de erőm nincs tetthez folyamodni, megállÍtani, csak hagyom magam belekeveredni(itt a megcsalásokra gondolok)...
Én tudom, hogy ez amit tettem hülyeség, de úgy érzem ez kellett nekem... Talán túl sokat is kaptam...
A Babámat kihagyom ebből az egészből... érezte eleget a stresszet bennem... Rengeteget sÍrtam emiatt a fiú miatt. De leálltam... nem fogom hagyni, hogy a Leánykám feszültségek közepette érkezzen a világra! Most már nem sÍrok, megpróbálok nyugodt maradni, csak még mindig xar ez a helyzet, ez a "se veled se nélküled" állás köztem és a párom közt... Ha szakÍtunk, minden kapcsolatot megszakÍtok vele...
No, elmondom miért nem akarom a nevére tenni a Babámat. Anyukáméknál lakok, van egy házunk... Vagyis... a baj az, hogy már nincs... Belekeveredtek egy uzsorással egy adósságba, amit nem tudtunk kifizetni, ezért a ház a srác nevére lett iratva... Szóval jogilag az övé... De amíg szüleim élnek, addig mi lakunk benne... no, hát... hogy szüleim meddig élnek azt csak Isten tudja. De ha ne adj Isten, meghalnának... nekem nem lenne hol laknom(persze lenne albérlet, de azt nem úgy veszik, mint egy saját lakást). A párom lecsapna erre az alkalomra, beadna a bíróságra, és egyből el is perelné tőlem a gyermekemet, mivel nincs lakásom(neki sincs, de legalább van háza az édesanyjának, van biztos fedél a feje felett...)
No, de remélem Isten mellettünk lesz, és sikerül gyűjtenem pénzt egy kisebb lakásra... De megelőzöm a bajt, így nem kerül a Babó a párom nevére...
Amúgy Erdélyben élünk... de szerintem itt is ugyanazok a "szabályok", mint Magyarországon ilyen gyerektartás stb ügyben...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!