Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Úgy érzem, rámegy a kapcsolatunk, hogy a férjem minden munkahelyén utál dolgozni. Mit tehetnék?
A férjemnek csak sajnos egy semmit nem érő OKJ-végzettsége van, szóval lényegében az érettségijével próbál boldogulni. Régóta, évek óta együtt vagyunk, már a huszas éveink elején kimentünk külföldre és sokáig kint voltunk, ezért sem tanult itthon semmit.
Mindig olyan munkahelyei voltak, amiket utált, eladó boltban, gyári sormunkás - külföldön én is ezt csináltam - , szóval igazából már évek óta hallgatom folyamatosan, hogy itthon stresszes, ideges, utál dolgozni.
Mikor hazaköltöztünk, talált magának végre egy normálisabb irodai melót, csak sajnos 3 műszakos és sokszor kell túlórázni, viszont elég jól keres ahhoz képest, hogy csak érettségije van. Igazából ő vállalkozást szeretne indítani...
Én meg úgy érzem, mostanában telt be a pohár, torkig vagyok már az állandó feszültséggel. Tudom, hogy nagyon sz*r olyan munkahelyen dolgozni, amit utál az ember, mert én is voltam így, de túlzásnak tartom ezt a szintű szenvedést, amit meg is mondtam neki, ahogy azt is, hogy mivel nem tanult fiatalon és most sem akar semmit tanulni - mondjuk most már sajna bele sem férne, hogy 2 éves lett minden képzés -, ezért el kell fogadnia, hogy ez jutott neki. Mármint, keressen jobbat, ha tud, de nem hívják vissza igazából sehova...
Még nehezebb a helyzet, mióta itthon vagyok a kisbabánkkal. Igyekszem itthon mindent megcsinálni, hogy neki csak pihenni kelljen, ellátom a kicsit, a háztartást, a kertet, a hivatalos ügyeket és mégis megkapom néha közvetve, hogy jó nekem, mert csak itthon kell lennem...
Amúgy szeretjük egymást , jó a kapcsolatunk, de ez a munka miatti depressziózás teljesen rávetül már a mindennapjainkra...
Pedig nem rossz ötlet, hogy ha te többet vagy ugyanannyit keresel, de normális időbeosztással, hogy ha gyerek egy éves lesz, és már nem szopik csak reggel és este, ő marad otthon. Van baráti házaspár (több is), aki így csinálták. Nem kell félni tőle, hogy kiadd a kezedből a babád, bele fog tanulni, és nagyon jó kapcsolatuk lesz. Inkább most húzzátok összébb a nadrágszárat és tanuljon valamit. Később csak egyre drágább lesz az élet is, a gyerek is többe fog kerülni.
A másik meg, hogy ő lehet, hogy az a típus, akinek az az érzelmi támogatás, ha vele együtt jajgatsz és vigasztalva szidod a melóját meg a hülye főnököt. Ha meg akarod oldani helyette, folyton csak tanácsolsz neki ezt-azt, hogy "de akkor miért nem inkább..." azt annak veheti, hogy inkompetensnek tartod, nem tiszteled. Ha meg szerinted bíztatod, hogy "sebaj...", akkor is szereted meg majd lesz valahogy, akkor biztos nem érzel vele együtt, csak legyintesz rá. Nem biztos, hogy - akármilyen jó szándékkal - de úgy reagálsz a panaszaira, ahogy azt szeretné, miközben ő biztos hatalmas áldozatnak érzi, hogy értetek dolgozik nagy hősként és önmagának ezer pontot adna naponta. Erre figyelj, próbáld kipuhatolni. Sokszor ha megadod, amit szeretne, lehet már a saját ötleteként fogja előadni, amit te tanácsoltál egy hónappal ezelőtt :)
Szerintem ha a pici már nagyobb fél éves akkor maradjon apuka otthon, te pedig menj vissza dolgozni. Amíg otthon van tud online kurzuson is tanulni. Én ebben látok rációt.
Én is az egyetemet pici mellett fejezem be, fél éves koráig csak rá fókuszálok, de utána megyek én is tanulni, kihasználom, hogy nem kell dolgoznom a munkahelyemen.
Hagyjátok már a tanulást!
Gyereke van, ne picsogjon, takarodjon dolgozni és tartsa el, ha megcsinálta...vagy legalábbis az "ő tyúkja tojta"!
Miért nem teszi le a jogsit PÁV vizsgával? Vezetget, csajozhat, keres, telik a nap és az élet.
Én megértelek.
Nekem a barátom is teljesen depresszív már időnként a munkájától, a különbség, hogy ennek ellenére felmondani nem akar. Ő igazából semmit nem akar, csak otthon lenni.
És ezt hallgatom nap mint nap, megoldás nincs rá. Mivel tanulni nem akar, másik munka "csak rosszabb lenne", a jelenlegi jó lenne, de mégse jó, mert "a főnök h.lye" stb stb.
Hát akkor? Akkor ilyenkor mi a megoldás?
Hallgatom ahogyan panaszkodik, és bólogatok. Mást már nem tudok tenni.
De fárasztó már hallgatni is, ez van.
En pasim is ilyen de en egyutterzek vele mert nekem is ilyen tapasztalataim voltak. Minden munkahelyen volt egy egy seggfej pl
szoval egyutterzest mutatok, es akkor abbahagyja, jo ezt mindennap de hat a milyen napod voltra amugy is kb mindig ugyanaz a valasz..
Most biztathatod is hogy majd kovid utan tobb munkalehetoseg lesz addig hagyhatja is a temat:p
A tovabbtanulas akkor lenne megoldas ha lenne olyan amit tenyleg szeretne csinalni de nem valoszinu h van neki ilyen
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!