Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Kik a boldogabbak hosszútávon, akik az első adandó problémánál kilépnek a kapcsolatukból és tovább állnak vagy azok akik igyekeznek a legutolsókig kitartani párjuk mellett?
Tapasztalat érdekel, nem vélemény!
A kérdésem háttere:
Elég sok embert látok az oldalon azzal dicsekedni hogy ők a "baj" első jeleinél lelépnek míg én például egy igen komplikált párkapcsolatban élek rengeteg kompromisszum kötéssel és alkalmanként fusztrációval körítve, még sem áll szándékomban egyszerűen dobni az egészet csak mert másnál lehet hogy egyszerűbb a helyzet.
Kíváncsi vagyok kinek milyen tapasztalatai vannak amelyek igazolni tudnák melyik tábor hozzáállása szerencsésebb.
Szerintem ez nem egy ennyire egyszerű dolog.
Pl. egy kapcsolat elején sokkal kevésbé vagyok hajlandó problémákat megoldani. Nyilván attól függ, miről van szó, de ha már az első pár hónapban olyan ellentétek vannak köztünk, amiket nem lehet egy max. félórás beszélgetéssel áthidalni, akkor nem igazán látom értelmét folytatni. Meg ekkor kiderül egy csomó olyan dolog a másikban, amikről tudom, hogy nem bírok elviselni: pl. a hisztit, az ordibálást, stb. És ha valakinek így akarja rendezni a problémáit, attól inkább búcsút mondok. Felnőtt embert nincs kedvem megnevelni, nem a szülője vagyok.
De később, egy komoly kapcsolatban már nagyon is arra hajlok inkább, hogy megoldjam a problémákat, és csak akkor engedem el, ha menthetetlennek ítélem (pl. a másik már passzív, nem érdeklem), vagy veszélyezteti a mentális jólétemet, stb.
És én így boldognak érzem magam, és a környezetemben párkapcsolati szempontból én vagyok az egyik legkiegyensúlyozottabb.
Az a baj erre nincs általános válasz, mert minden kapcsolat és ember más. Nekem volt részem olyan kapcsolatban is amiben mindennaposak voltak a viták, az egymás meg nem èrtèse. Húztuk-nyúztuk egy darabig de amikor már több volt a rossz az egész kapcsolatban akkor már egyikünk sem bírta és vége lett. Akkor fájt, de most azt mondom ez volt a lehető legjobb döntés. Ennek köszönhetően sokat tanultam úgy általában a kapcsolatok működéséről, arrol hogy mit rontottam el én és mit a másik. Így a következő kapcsolatomat már sokkal tisztábban láttam és mindent jobban kezeltem. Így sikerült hogy már 7ève élünk együtt a mostanival boldogan 😊.
Nálunk is vannak kompromisszumok, persze nem olyanok amelyek nagyon nagy áldozatot követelnek és korlátozzák a másikat annyira, hogy ne érezze jól magát.
Ha egy kicsit is figyelünk erre ès tudjuk melyek a másik határai,akkor már nyert ügy.
Mèrlegelni kell, mennyire visz előre és ad boldogságot a jelenlegi kapcsolatod? Jobb benne vagy jobban èreznèd magad nélküle? Több a veszekedés, frusztráció vagy a jó pillanatok?
Ha van kedved beszélni erről nyugodtan irj privátot, konkrét tapasztalatokat is megoszthatok veled ha érdekel nálunk hogyan működik mindez 😊
Engem a kedves férjem a kiskutyája miatt rúgott meg, amikor nevelni akartam.
Ezek után maradni kellett volna? Nem hiszem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!