Olvasók akiknek ment már tönkre párkapcsolata, mik voltak az első jelei a süllyedő hajónak és mi volt az a pont ahol már biztosan tudtádok hogy ennek nem lesz jó vége?

Minden kapcsolat egyedi nehéz rá válaszolni...

De talán ott kezdődik el mikor érzed ,hogy valami megváltozott s nem olyan mint előtte volt egy nézés egy mozdulat ami eddig a mennybe vitt már nem sőt... azon gondolkodsz hogy miért csinálta mondta ezt stb stb...

Már az elején is voltak úgynevezett piros zászlók, csak akkor még nem tűntek olyan durvának. Igazából utólag raktam össze a puzzle darabkáit.

Az elején megtalálható rossz jelek:

- Ismerkedési fázisban kellett másfél hónap, hogy beadjam a derekam, és egy pár legyünk... Jól olvasod, másfél hónap, ami szerintem elég rövid idő. Ő már egy hónap után világolt, hogy szerinte (és a barátai szerint is) csak kihasználom érzelmileg, mert beszélgetek vele, együtt töltjük az időt, de nem vagyok a párja... Ismerkedtünk, randiztunk, de ő már siettetett volna mindent. Akkor még nem tűnt baljós előjelnek.

- Az apja kifizetett számára 3 év egyetemet (~200.000 Ft/félév), de ő olyannyira nem haladt a céljaival, hogy még most, 8 év után sem abszolvált, pedig minden féléve aktív. Ahelyett, hogy hálás lett volna, amiért az apja ennyit költött rá (nem voltak gazdagok), még őt szidta, hogy milyen rossz ember, és esze ágában sem volt élni a kiváltságos helyzetével. Ha az apja rákérdezett, hogy halad az egyetemmel/nyelvvizsgával (amikre ő adt a pénzt), dühbe gurult, és mindennek elmondta az öreget, csak épp jó embernek nem. Amikor meg már nem fizette tovább neki, akkor elkezdte felhalmozni a diákhitelt, és volt olyan féléve, amikor 4 tárgyból csak 1 sikerült, a többiből el sem ment vizsgázni.

Ami igazán a végét okozta, de addigra sajnos évek teltek el:

- Nem voltam nagy igényű, ritkán volt olyan program, kirándulás, amire szerettem volna elmenni. A kedvenc együttesem viszont egyszer Budapestre látogatott (mi vidékről utaztunk fel), akkor is csúnyán viselkedett velem, de még a pesti barátaimra is fújt. A diplomaosztómra el sem jött, munkára hivatkozva, hogy nem tud szabadságot venni. Biztos forrásból tudom, hogy simán elengedték volna 2-3 órával hamarabb, ha mást nem, ugyanis gyakornokként dolgozott. Amikor a forgalmi vizsgán megbuktam, nagyon csúnyán beszélt velem, egyáltalán nem támogatott lelkileg. (Neki sincs jogosítványa.)

Nálam három probléma fordult elő korábban:

1. Kezdtem megunni a barátnőmet, illetve más csajok kezdtek különösen izgatni. Ha idáig eljutok, a folyamatot nem lehet visszafordítani.

2. Barátnőm féltékenykedni kezdett. Szintén egyértelmű jele annak, hogy itt az idő továbblépni.

3. A lány nem vagy rosszul cumizott. Visszafordítható, ha a a csajszi hajlandó tanulni és fejlődni. Nem mindenki képes rá...

Eddig menetrendszeruen az első jelek a kritizálás elégedetlenségek felbukkanasa.

Ez altalaban egyre tobb es sűrűbb lesz. Bárhogyan kapalozom remenykedem ez a lavina folyamat csak hömpölyög megis es elsodor.

Nagyon függ a két személyiségtől, a konfliktusmegoldási képességtől.

- Ha baja van, nem mondja el azonnal, vár, amíg a sok probléma felhalmozódik.

- Időnként sír probléma megbeszélés helyett és párjának kell vígasztalni, probléma okát kitalálni.

- Bármi probléma, konfliktus (vagy vélt konfliktus) van, mással beszéli meg, nem párjával, a szerinte konfliktusnak vélt szituációról való vélekedését tényszerűen, igaznak beállítva, mintha megtörtént volna.

- Konfliktus esetén előbb nem a másik fél, hanem mindenki más értesül a bajról, illető pedig úgy meséli hogy neki adjanak igazat. Miután jól ki lett beszélve másokkal a dolog, az illető jól felbátorodva, a sok véleménnyel együtt, nagy sírás közepette elővezeti párjának is a problémát.