Mit választanál? Jó család vagy jó szex?

"Mit választanál? Jó család, jó szex? "

Tudod annak olyan szerencsés ufó emberek akiknek mindkettő megadatott. Mert a kettő nem zárja ki egymást, csak jól kell csinálni. :)

Igen, én egyértelműen a másodikat. Nem, nem kell érzéketlennek lenni, sőt szinte csak nők magyaráznak ilyet. Ezerszer tartalmasabb az az élet, ahol szabad vagy, kötetlen, és van minőségi együttlét, mint egy olyan langyos kapcsolat, ahol a másik max. haverjaként szeret...Részvétem annak aki társ nélkül annyira magányos, hogy a társas magányt is bevállalja helyette. Mert hogy a szexet simán elhagyhatónak degradálni, hát ez inkább annak a lelki sivárságára utal, aki nem tudja, hogy milyen szinten az egyik alapja egy normális felnőtt kapcsolatnak

Szerintem azok választják ilyen dühös hévvel az elsőt, akik nem önállóak.

Komolyan. És próbálják lehúzni azokat, akiknek fontos a saját élete, mert nekik van egy -mint a kérdésben szerepel rosszul funkcionáló - kapcsolata, de az totál szuper. Keresni kéne magatokat, meg saját karriert, meg hobbyt találni, akkor talán nem lenne ennyi ember elveszve egy rossz kapcsolatban.

Szabad vagy, kötetlen... És mire mész vele? Lelki sivárságról beszéltek, de ti magyarázzátok, hogy a hobbik meg a karrier bőven elég lelki táplálék nektek.

De majd az idő igazolja, hogy ki döntött jól. Még ha az élet más területein teljesen sikeres vagy, akkor is be fogod tölteni a 40-et, 50-et, 60-at, stb. Aztán azt fogod észrevenni, hogy szex már szinte semmi, a nők/férfiak már nem látnak benned vonzerőt, hogy üres a lakásod, és hogy a kutyát nem érdekli, ha megbetegszel vagy baleset ér. Hogy nincs kihez szólnod, hogy nincs senki, aki felhívna, hogy vagy, hogy a pénzed az egyetlen társad.

De persze éljetek, utazzatok, és szexeljetek kötöttségek nélkül! Majd az élet úgyis benyújtja a számlát.

Igazából utolsó szerintem nem csak arról van szó, hogy valaki inkább a társas magányt választja, mint az egyedüllétet, mert olyan kétségbeesett, hanem mások vagyunk, más a fontos. Én írtam, hogy le tudnék mondani a szexről, hiszen egyedülállóként sem szerves része az életemnek, de mert én nem vagyok olyan szexközpontú, hogy ez problémát okozzon, és ugyan alapja egy kapcsolatnak, azért nem gondolom, hogy a lelki sivárságom tükrözné, ha elfogadom, hogy egy normális kapcsolat azért ennél több tényezőből áll össze. És azt is kétlem, hogy minden egyes házasságban, ahol ritkább a szex (a kérdésben a hébe-hóba szerepelt, nem a nulla), ott mindenütt haverságról meg magányos együttélésről lehetne beszélni.

Akiknek fontosabb a szex, mint a család, akik egyedül a szabad szerelem megélésével jobban érzik magukat, nekik nyilván furcsa ezt elképzelni vagy elfogadni, hogy nem lelki sérülés meg nem holmi hiánypótló cselekvés egy ilyen párkapcsolat és nem is feltétlenül lesz langyos kaksi csak azért, mert nem napi 2x-3x esnek egymásnak a felek. Ahogy nekem is furcsa azt elképzelni, hogy valakinek jobban esik egy olyan kapcsolat, ahol a szexen van a hangsúly, de családot nem terveznek közösen. Nem gondolom, hogy bármelyikünk is jobban vagy rosszabbul csinálná, és azt sem hinném, hogy akár nekem, akár valakinek, aki az érzelemmentes szexet többre tartja, bármi lelki problémája lenne, simán csak mások vagyunk, más a fontos számunkra. Nem kell egyetérteni, simán csak el kell fogadni, hogy a világ sokféle.

Miért lenne langyos? Mert már nem vibrálunk úgy egymás látványára, mint az elején? Egy kapcsolatnak vannak fázisai, nyilván ha nem támogató, akkor kilépünk belőle, de semmi olyanról nincs szó, hogy egy egy nyomorban él az ember. Ezeket már azok fűzik hozzá akik szabadság alatt a szexuális szabadosságot értik, akiknek szükségük van állandó stimulációra ingerekre, izgalomra, flörtökre és találkákra (a meglévő partnerük mellett is).

A legtöbb csajozógép akikkel találkoztam nős, családos férfi volt. Szóval valahol a nagy szabadság mellett azért ők szeretnenek egy fix partnert aki mellett 'tartalmasan' élhetnek. :D

A gyakorlatban ez megy....

25, jézus isten, de gáz vagy :D

neked tuti nincs saját gondolatod sem.Nemhogy karrier, hobby ilyenek.

Igen, eléggé fontos a lelki egyensúlyhoz, ne csak azt írjuk ki a face-re, hogy főállású anya :D

És képzeld, a kettes válasz számomra tökéletes lenne. Egy saját élet, saját lakás, imádott meló és mellette fergeteges szex. És utána nem kell a másik anyjához menni, sem tudni a fél családjáról. Van elég dolgom, ami leköt, neked nyilván nincs :)

Egy tökéletes napban szex van és pizza

"De majd az idő igazolja, hogy ki döntött jól. Még ha az élet más területein teljesen sikeres vagy, akkor is be fogod tölteni a 40-et, 50-et, 60-at, stb. Aztán azt fogod észrevenni, hogy szex már szinte semmi, a nők/férfiak már nem látnak benned vonzerőt, hogy üres a lakásod, és hogy a kutyát nem érdekli, ha megbetegszel vagy baleset ér. Hogy nincs kihez szólnod, hogy nincs senki, aki felhívna, hogy vagy, hogy a pénzed az egyetlen társad."

Betöltöttem :D és még mindig tökéletes az életem :) sorry, látom fáj, hogy neked nem megy egyedül

Még mindig vonzónak tartanak, sőt jóval fiatalabbak is, ez sem jött most épp össze. (csendben teszem hozzá, mennyire elárultad magad azzal, hogy azért keresel pár x éves kor előtt, mert majd x év után úgysem kellessz kutyának sem. háát nem csodálom :) ) Ilyen nők (mert nő vagy, tutira) lesznek az elkényelmesedett házisárkányok :)

Lakásom nem üres, és elég sok kutyát-macskát és embert érdekel, hogy ha beteg vagyok. Ehhez nem kell se férj se feleség, de még egy anyós sem :D

Sok sikert neked a langyos kapcsolatodhoz, mert hogy egyértelműen ezt mentegeted, nyilván ezért vagy ilyen dühös. Örülj, hogy van meleg leves, ha beteg vagy, a szexet meg szard le, majd a párod megoldja máshol ;)

"De persze éljetek, utazzatok, és szexeljetek kötöttségek nélkül! Majd az élet úgyis benyújtja a számlát." ÁMEN! :*