Mit tegyek, ha most esküvő előtt jelenti be a párom, hogy nem akar gyereket?

A csaj részéről szemétség, hogy eddig hitegetett. Ahhoz viszont szerencsére elég tökös volt, hogy még esküvő előtt bevallja saját magának és neked is,hogy nem akar gyereket.

Ugyanakkor bmeg ilyen kijelentést.. egy nő dolga az hogy szüljön. Hát ilyen embernek tuti nem szülnék.

Férjem előző feleségével 8 évig voltak házasok, és 13 évig jártak...

A no az elején ugyan igy tett.... majd esküvő előtt, h meg nem akar gyereket...

Elhúzódott jó sokáig a “még nem akarok gyereket”. Férjem 35 évesen elvált... megismert engem... már második gyermekunket várom, ő meg 40 éves lesz, én 30 sem vagyok..

Momdta, hogy ő megbánta, hogy a fiatal éveit egy ilyen nőnek szentelte..

szóval merlegelj, hogy neked mi A fontos !

Szerintem a kérdező úgy értette, hogy “ez a dolga “, hogyha a férfi tudna szülni, akkor a férfi tenné.

Nem úgy gondolta, hogy csak ez, hanem ha igy lett teremtve a no, hogy életet tudjon adni, akkor “tegye is meg“, mert ha férfi szeretne, ő nem tudja kihordani.

Nem kell egyből rosszindulatúnak lenni.:)

1., nem azt mondta a kérdező, hogy csak a nő feladata gyermeket nevelni, de egy házasságban igenis csak egy nő feladata/képessége lehet a gyermekszülés. amennyire olvastam, sehol nem nyilatkozott arról a kérdező, hogy Szerinte a gyermeknevelés ill. a háztartás vezetése mennyire lenne női, vagy elsősorban/kizárólag női szerepkör, mégis ezzel támadják.

2., amennyiben a közös jövő három éven keresztül való tervezgetése során úgy jutottak konszenzusra, hogy majd "gyermekvállalással családdá bővülnek", akkor nem csak képessége, de - amennyiben nincs ennek később kiderülő elháríthatatlan akadálya akkor - feladata is, mert ebben a jövőtervezésben ezt vállalta (önként), és ennek a tudatában tartotta Őt megfelelő házastársnak, feleségnek, párnak a férfi.

3., nem, nem tartom valószínűnek, hogy három éven keresztül valaki nem lett volna tisztában azzal, hogy amit közösen terveznek, azt nem tudja, vagy nem akarja vállalni. legfeljebb arra gondolhatok, hogy

a., folyamatos kommunikációs hiba volt közöttük, és nem sarkosan, kimondottan fogalmaztak, hanem csak a vágyak szintjén, amit könnyű volt félreérteni, vagy félremagyarázni annak, aki nem akart szembenézni azzal, amit vállalnia kellene a kapcsolatért,

b., egyikük, vagy mindketten konfrontációkerülők, s ezért az egyik, vagy mindkét fél reménykedett abban, hogy a másik majd igazodik az általa megfogalmazott elváráshoz,

c., úgy gondolta az egyikük, hogy a kisherceges-rókás tanmese szerint az együtt töltött idő, az egymásnak adott szeretet majd annyira értékessé és fontossá teszi a másik szemében, hogy az elvesztésével járó fájdalomtól való félelem okán képes lesz lemondani arról a remélten kiteljesedő szeretetkapcsolatról, amelyet nem akar megadni Neki.

Sajnálom, de most az elmondottak alapján ez utóbbit érzem esélyesebbnek.

Ha két hónap után történik az esküvőszervezés, még hajlanék is másra, de három év közösen megejtett közös jövőtervezés után...

4., valóban beigazolódó jóslat volt a 9-es válaszoló hozzászólása: tényleg ezért született a sok rosszindulatú megjegyzés putriba szülésről, CSOK-ról, "hülyeség erőltetés"-ről, feltételezett felelőtlen lelépésről, asszonynak hobbicsinálásról, maradi soviniszta lebaromozásról...

Szomorú látni, hogy mennyire más szemüveget vesznek fel a "modern szemléletűek" (ne tessenek megsértődni, itt nem írhattam sem liberálist, sem baloldalit, mert azzal többen vitába szálltak volna :) ), ha egy esetben nő vagy férfi a kellemetlen helyzetbe került fél...

Azért, mert a nő felelőssége lesz a gyerek, akárki akarja azt.

Ha egy nő gyereket akar, akkor otthon akar vele maradni. Ha egy férfi... miért akar egy férfi gyereket? Hogy el lehessen mondani, hogy van? Nekem ez olyan, mintha azt mondanám, veszek egy kutyát, de anyámék házában fogom tartani, munka után beugrom megnézni, de nem etetem, nem sétáltatom, csak játszok vele.

Szerintem egy férfi se azért akar gyereket, hogy elmondhassa "nézd, van gyerekem". Azért az anyák maradnak otthon mert szülés után másnap biztos nem mész munkába. Gyereket ki fogja szoptatni? Anyaságit egyáltalán kaphatnak apák?

A gyerek nem csak az anya felelőssége és biztos vagyok benne, hogy normális, kiegyensúlyozott családban az apa is 100%-ig kiveszi a részét a gyerekenevelésben. Az hogy nem ő marad vele otthon, azt nem azt jelenti, hogy nem vesz részt a gondozásában.

Nő vagyok, és nem akarok gyereket. Ha lehetnék apa, akkor akarnék, mert semmi dolgom nem lenne, csak dolgozgatnék. Leléphetnék, egy pelenkacseréért isten lennék, ha szaros, koszos a kölyök, majd anya intézi.

Figyi, ha egy nő mondaná, hogy akar gyereket, de 6 hét után vissza akarna menni dolgozni, róla sem hinném el, hogy igazán akarja. "Jó lenne egy gyerek itthonra, miközben én alig vagyok itthon."