Mik a tapasztalatok vagy vélemények ebben a párkapcsolati helyzetben?

Adott egy kapcsolat, ahol a két fél egy nagyon erős szövetséget alkot, szeretik egymást. A férfi, azaz a párom viszont hónapról hónapra egyre kevesebb energiát fektet ennek fenntartásába (3 éves kapcsolat, 2 év együtt élés). Például: ház körüli teendőket csak unszolásra vagy akkor sem csinálja meg. Ha emiatt kiborulok, mert betelik a pohár, akkor néhány napig igyekszik, rendet hagy maga után, takarítgat. És ez megy újra és újra. Sem randevúk nincsenek már, sem izgalom, a szex ritka. De mégis nagyon szeretem és nagyjából mindenben mellettem állt az elmúlt években és sokat segített számos dologban. Most hogy tényleg ég a ház, mert megismertem valakit akibe mondhatni beleszerettem, de nem engedtem még közel magamhoz, mert nem akarok egyszerre két férfit bolondítani. Én azt akarom hogy a párommal legyen olyan a kapcsolat, hogy ne törhessen be egy harmadik se nála se nálam.

Iszonyatosan sz@rul vagyok, tudom hogy lehet a másik férfi sem biztosíték semmire, ezzel tisztában vagyok.

Viszont a párom nagyon érzi, hogy baj van, most persze úgy vár haza, hogy csinált vacsit, de ez volt a második az elmúlt évek alatt. Most persze képes volt elvinni a szelektívet a kukáig, eddig ilyet sosem csinált. Mire hazaértem tényleg nagyon odatette magát, de attól félek, hogy most ez ismét csak egy átmeneti dolog, mert fél hogy elveszít, de amint újra biztonságba érzi magát, és úgy érzi nem hagyom el, vissza fog kényelmesedni és ugyanúgy a langyosszärba fogunk ülni. Semmire sem kapható, se egy séta, egy kirándulás, biciklizés, sose akar semmit, fáradtságra hivatkozva, pedig én is iszonyatosan elfáradok mire hazaérek de vele szívesen csinálnék valamit akkor is.

Nektek van tapasztalatok ebben? Vagy mi a véleményetek? Úgy lenne, ahogy gondolom? Hogy egy ezredik esély és igérgetés arra hogy most majd nem lesz tróger és nem szärik bele az egészbe, vagy ne áltassam magam és úgyis belefog? Volt olyan akinek tudott ekkorát fordulni a párja?

Honnan tudjam mi a jó döntés?