Segítséget kérek, hogyan lehetne ezt még elmagyarázni, megértetni a férjemmel?

Nagyon el vagyok fáradva. Sok a munkahelyen a meló, sok most a stressz is. Van egy gyerek, az ő dolgai is rám hárulnak. A háztartás természetesen csak az enyém. Sokszor kértem, hogy segítsen, hogy nekem is jusson pihenő. Erre jön a szöveg, hogy nehogy azt gondoljam, hogy... Hogy ő majd mos, mosogat. Hogy a gyerekkel lesz. Hogy ő azt a kis szabadidejét azzal tölti, hogy itthon lesz. Elmondtam már szépen, hangosan, mindenhogy, hogy nem húsz éves vagyok, fáradok. Pihennem kell, kikapcsolódás, hogy én is havonta egy délutánt, vagy legalább 2 órát azzal töltsek, ami nekem jó. Annyi a válasz, hogy oldjam meg, de ő biztos nem marad itthon. Mert minden családban ez van, anyu mindent megcsinál, apu meg pihenget. Mondtam neki, porszívózzon fel, pakolják el együtt a ruhákat, szedjék ki a szárítógépből a ruhát, addig tudok mást csinálni. Hát nehogy én ezt gondoljam, ő pihenni van itthon, dolgozik ő eleget egész héten, jár neki a pihenés. De ugyanúgy én is dolgozok, nekem miért nem jár? És bármennyire is nem hihető, de nem ilyen volt, régen segített. De mióta megvan a gyerek, 11 éve, féltékeny rá.