A szívemre vagy az eszemre hallgassak?

Több mint 3 éve párkapcsolatban élek. Fél éve éreztem azt kb hogy nem működik valami. Aztán szílveszter éjszakáján döntöttem, hogy elfogom hagyni.Másnap belépett egy rég nem látott jóképű ismerős az életembe. Néhány nap alatt sikerült elcsavarnia a fejemet. Minden meg van benne, ami hiányzik a párkapcsolatomban. Aztán elmondtam a páromnak, hogy szünetet szeretnék, így hát haza küldtem a szüleihez. Úgy alakult, hogy a másik srác feljött hozzám és az egész éjszakát együtt töltöttük, szexeltünk, filmeztünk, összebújtunk. Másnap haza ment én pedig mentem dolgozni. Beszelgetünk azóta is. Ma pedig haza állított, rózsával, szerelmes dolgokkal, és egy gyűrűvel várt otthol. (tudni kell róla, hogy a kapcsolatunk elején félre kacsintott, amit megbocsájtottam). Akkor hirtelen haragbol, mivel ezt érezte megoldásnak,nagyon csúnyán beszéltem vele és többé kevésbé megaláztam. Összepakoltam és eljöttem egy barátnőmhöz. Viszont most bánom a viselkedésem, nem így kellett volna. A párom visszavár, a másik pasival pedig nemtudom mi legyen. A pasival holnapra megbeszéltünk egy újabb alkalmat, amit most jelenleg úgy érzem búcsú szexnek szánok, mert tudom hogy nem működne köztünk a dolog, annak ellenére hogy nagyon tetszik és érzek valamit iránt. Ha az eszemre hallgatok, a páromat választom mert ténylegesen mindent megtesz értem csak egyszerűen elcsúszott a kommunikáció valahol. Ha pedig a szívemre a másik fickót, akit nem tudok hova tenni.

Teljesen megzakkantam, nemtudom mivan velem.

Mit tegyek?