A ritka találkozásoktól tényleg ki lehet szeretni a másikból, vagy csak ürügy, hárítás?

Szerintem el lehet hidegülni, idegenedni a másiktól...ha sokáig nem találkozunk a barátommal, én is olyan furán érzem magam az elején, kell idő amig feloldódok

Én 9 hónapja nem találkoztam a barátommal a covid miatt, mégis napi szinten beszélünk és nem érzem, hogy elhidegülnénk, bár néha kicsit kevésbé ég a láng, de ez normális. Szóval ez nem lehet kifogás, viszont ha ti közel laktok egymáshoz és mégis ritkán találkoztok, akkor szerintem a párod nem szerelmes beléd.

Persze mindenki és minden változik, főleg ebben a felgyorsult világban.

Embertől is függ, én pl nem tudtam úgy két hónapig sem kapcsolatot fenntartani, amit a #2 mond, hogy nem találkoznak de folyton beszélgetnek. Az nem ugyanolyan. Nekem a távkapcsolat nem pálya (jelen esetben ez ugye ezt jelenti), én valóban elhidegülök és kiábrándulok a másikból, ha huzamosabb időn keresztül nem látom. A ritka találkozások (1-2 hetente egyszer mondjuk) pedig nálam nem is engedik, hogy eleve nagy legyen a láng, szóval nagyon könnyen ki is alszik. Sokáig azt hittem magamról, hogy én egy hisztis P. vagyok, akivel nagyon nehéz együtt lenni és vaskötél idegek kellenek hozzám, de aztán kiderült, hogy ha heti kétszer fél óránál gyarkabban és tartalmasabban találkozunk a párommal, akkor mágikus módon mégse leszek HP. Amióta meg együtt élek a férjemmel (röpke 7 éve), egy kezemen meg tudom számolni, hányszor vitatkoztunk vagy volt komolyabb nézeteltérésünk. Nyilván más jobban bírja a távollétet a másiktól, de ha a te párod hozzám hasonló, akkor ez nem csak hárítás, hanem tényleg komoly probléma.

Egy kapcsolatot ápolni kell, hogy működjön. Neten nem lehet.

A nagy ők nem kefélnek másokkal 1-2 hónapig.