Azt mondja, folyamat szidtam, kritizáltam, sértegettem, ezért alacsony az önbizalma, nincs önértékelése. Ez csakis az én hibám? Alaptalan lenne??

Hozzá szeretném tenni, hogy 19/L vagyok, tehát még tudok változtatni, ő is fiatal (23/F)...

Nagyon sok a gond.

Eleinte már a drog is gondot jelentett. Az organikusat úgymond megengedtem, párszor a szintetikusat, hogy csinálja, ha neki ez kellett, a többit nem, de én nem hagyom élni. Ez is sok vitát szült. Sokba is kerül és hónap végén szóltam, ne vegyen, mert drága. Azt mondta, ő egy ilyen ember (??????), ne akarjam megváltoztatni. Ezen brutálisan kiakadtam. Ha drogos az ember, akkor mióta képzi az a tulajdonságát, az emberi részét???? Hát én ott úgy kibuktam... nem a személyiségét akartam megváltoztatni ennek √ érnek, hanem a cselekvéssorozata nem helyes, meg akartam megakadályozni, hogy elkorcsuljon... aki normális, az ezt felfogja és érti a differenciát.

És voltak családi gondjaim és a nem hallgatott meg, neki kimerítő volt majdnem naponta hallgatni, mi volt. Én akkor befordultam és nem mondtam hónapokig semmit, tettem a szépet és jót, de arról, hogy mik bántanak, semmit se mondtam. “Ne legyek negatív”...mire én megszóltam, hogy türelmetlen velem, csepp megértése nincs, nem kíváncsi rám.

A beszédstílusa.. úgy káromkodott, mint egy kocsis velem mindig is.

Indulatos és elszáll az agya vitakor, nem tud kommunikálni, konfliktust kezelni, kritikát viselni. Agresszív, mert fenyeget és testileg is bàntott. Ezt is szóvá tettem, de persze én bántom őt ja...

Szex nincs, a szerelme éreztetése naponta csak szóban van. Cselekedetileg erre semmi sem utal. Persze a tévé, gép, teló nem beszélnek órákat, nem szólnak be, nem szólnak rusnya hangnemben vissza, nincsenek hatalmas elvárásaik. Hát jó... egy jó nagy 🏺

Mindig mindenhez fáradt hol lelkileg, hol testileg, mert elvettem az eszét, holott kapcsolatunk elején is mondta, hogy az exei után senkihez sincs türelme, meg én hónapok óta értsem meg ezt, és persze én vagyok a szar, mert vannak igényeim. Neki semmi és nem értettem, miért. Ezt jeleztem és még inkább meg volt sértődve. Annyit mondott csak, hogy szimplán olyan ember, aki elvan egyedül és kész. Rám sincs, csak a drogra vagy piára. Az kikapcsolja. Na ott lehidaltam és mondtam, hogy egy alja szemét tróger patkány... én mindent megcsinálok, szedjem össze magam, mikor beteg voltam, bekaphattam a pélt, egyszer kellett számomra szendvicset csinálnia.

Igen, vannak hisztijeim. Igen, előfordul, hogy morgós vagyok reggelente, ha úgy kelek. Igen, nehéz volt a szüleimtől elszakadni és egy emberrel megtanulni együtt élni. Igen, szeretethiányos vagyok, igénylem a törődést. Tanulnom kell a másikhoz alkalmazkodni, a kommunikációt meg kell tanuljam normálisan (nem ezt hoztam otthonról), hogy az ne piszkálódó-odaszúró legyen, de igyekszem. Ezt észre is vette, hogy pozitívabb lettem és lassan változtattam, de neki nem elég gyors ez... Nem egyből megy.

Nem tudom, vélemények?