Hogy kezeljem a helyzetet, hogy mindenkinek jó legyen?

Van egy 3 éves kislányom, apjával külön vagyunk, de megosztjuk egymással a hetet, ez jól működik és az apjával is jó a kapcsolatom.

Van egy párom, akinek vab egy 7 és egy 9 éves gyermeke.

Amikor jönnek hozzám, akkor komplett bevásárló listát ír, mit vegyek a gyerekeinek, mert válogatások. Ez idáig rendben van, mert én látom őket vendégül. Bár sosem szóltam , hogy a kicsi nem köszön nekem. Nekem közben online oktatáson is részt kellett vennem és volt itthon étel, de kevesebb, mint amit a gyerekek megesznek. Volt 1 órás szünetem, és gyorsan főztem nekik milánóit. Még meg sem érkeztek, de a párom írta,hogy ezt ők nem fogják megenni, senki sem kért meg rá, hogy főzzek, ennyi erővel vissza is mehetnek, ha zavarnak. Szó sem volt erről. Amint vége lett a kurzusnak, lementem a boltba, de én most ezt olyan megalázónak éreztem. Most volt az első ilyen, hogy amit a gyerekei szeretnek kevesebb volt itthon. Az is sokszor előfordult, hogy játékboltba küldött, hogy vegyek nekik játékot.

Nekem egy kicsi gyerekem van, soha nem hozott még neki semmi sem. EZ egy picit rosszul esik.

Tudom, tudom, fogadjam el gyerekestől, ez nincs is baj. De amikor jó szívvel főzök a szünetben és azt mondja, nem eszi meg úgyse senki és amúgy sem kért meg rá senki, rosszul esett.

Azt is sokszor megfigyeltem, (nem irigység, nehogy félreértsétek), hogy amikor itt vannak a gyerekek lehet rosszul látom, de mintha kifordulna magából (vettem a gyerekeinek még nyáron színezőt, mert tudom szeretik, és azt mondta, hogy látjátok gyerekek, nagyon be akar vágódni nálatok ) Én egy kicsit messzebb lakok a gyerekemtől , de ma elgondolkodtam azon , hogy befejeztem és közelebb költözök hozzá. Én szeretem a párom gyerekeit is, de ebben a felállásban, hogy elmentünk 3 szor is kirándulni az én gyerekem nélkül és bébicsősz voltam,hét kösz nem. Mellesleg nagyon hiányzott onnan az én kislányom.