Mit gondoltok, egy párkapcsolatban elfogadható a másiknak való ultimátum adás? (Ha eddig nem változtatsz nem folytatjuk tovább!)

Soha senki nem ultimátummal kezdi, az csak a nagyon sokadik eset után jön.

Amúgy igen, adhat valaki ultimátumot, nem köteles semmit sem elviselni a másiktól, ha nem akar.

" rá pár hétre volt, és akkor már ultimátummal. Holott ott volt a megegyezés az időhatárról."

Mert tudja, hogy semmi nem fog változni. Pár hét sok idő. Nyilván semmit nem mozdultál az ügy érdekében.

Itt szokás azt mondani hogy ha szereted őt elfogadod hibáival együtt meg hasonló "nagy" igazságok..

És az ultimátum is ha megnézzük Tulajdonképpen nem más mint egy olyan dolog rá erőltetése a másikra amit önszántából vagy ön akaratából nem tenné meg vagy nem úgy tenné meg De az ultimátum miatt megteszi..

Ráeröltetés mert neked nem tetszik ahogy ő teszi a dolgot vagy viselkedik Viszont ha te nem teszed szóvá ő maga nem venné észre mert neki úgy természetes ahogy ő csinálja

Elfogadható, amennyiben az adott dolog nem állt fenn, mikor összejöttek és/vagy elvárható, hogy később mégis jelen legyen.

Ha a párom elhízik és nem ad a kedves kérésre, segítség felajánlásra, akkor bizony idővel ultimátumot adnék neki.

Ugyanez a helyzet akkor is, ha alkoholista lesz vagy épp ápolatlan. Ilyen emberrel össze sem jönnék. Ha idő közben azzá válik, nem fogom elviselni.

És ez a helyzet akkor is, ha idővel elvárható dolgokról van szó, például arról, hogy az illetővel összeköltözzünk egy több éves kapcsolatban, elvegyen, ha diákként ismertem meg, elmenjen dolgozni végre, ilyesmi.

Ezekre is simán mondanám, hogy én nem erre neveztem be, vagy lépést tartunk együtt vagy ne hátráltass és ne járassuk egy helyben a kapcsolatot sem, mert nem erre mondtam igent.