Itt miért viselkednek úgy az emberek, hogy azonnal szakítani kell és távoltartásit kérni egyetlen egy pofon miatt?

Szégyen, nem szégyen, a mi kapcsolatunkban előfordult fizikai agresszió EGYETLEN EGYSZER. Tudni kell, hogy a barátnőm egy rendes, de nagyon érzelmes, befolyásolható nő, olyan barátnői voltak, akik nagyon keményvonalas feministák, pasi-idomítós mémeket posztoltak fb-ra, és a barátnőmet is ellenem és általában a férfiak és a hagyományos értékrend ellen hangolták.

A barátnőm tud és szeret is főzni, de amikor összeköltöztünk, akkor tűnt fel, hogy rendetlen, és hiába főz, addig hagyja ott utána a mosatlant, amíg büdös nem lesz. Amikor szóltam érte, akkor felszólított, hogy ha már ő főz munka mellett, mosogassak én, mert sem ideje, sem türelme, sem idegzete nincs. Én mondtam, hogy ideje van, mivel edzegetni, barinőkkel trécselni is van ideje, az alatt elmoshatná a fél konyhaszekrényt, erre jött, hogy kell a szabadidő, mert ő nem bírja. Erre mondtam, hogy érdekes, anyám még 3 gyerek mellett is bírta, ő meg elejtett erre egy olyat, hogy "nem mindenki akar háztartási csicska lenni", erre kapta a pofont. Az én Édesanyámat ne szidja senki.

Kicsit elméreteztem az ütést, megtántorodott, nagyon megijedtünk, zokogtunk. DE mindketten tanultunk az esetből! Ő azt, hogy soha többé nem szidhatja anyukámat, és tisztel engem is, visszaszereztem az elveszett tökeimet (mert ha ilyet megenged magának, akkor nekem már rég nem volt környéken a tököm), én pedig megtanultam, hogy ne legyek agresszív. Azóta bújós kiscica lett, sokkal jobban megvan a kapcsolatunkban a megfelelő férfi-nő dinamika, egészségesen működünk. Tehát adott esetben AKÁR még jól is ki lehet jönni az ilyesmiből, ha értelmesek a felek, és beismerik, hogy ők is hibáztak.

Ja, és végre leépítette a barátnőit eléggé, és ezt az esetet el sem mondja, mert tudja, hogy nem értenék meg, nem hagyja, hogy tovább mérgezzék.