Lelki mosogatórongy vagyok?

Tulajdonképpen tudom hogy az vagyok, nehéz gyerek korom volt és most mindenáron megprobalom magamnak a tökéletes kis családot megteremteni. Egyszerűen nem bírom elengedni és elfogadni hogy nem így lesz... Ti mit tennétek a helyemben?

Párommal kb 2 éve vagyunk együtt. Van egy 8 hónapos kisbabánk. Sajnos a párom sosem szeretett igazán, és ezt mindig is éreztette velem, mégsem szakítottunk. Mindketten gyenge karakterek vagyunk. Labilisak és mégis mindketten irányítani szeretnénk a kapcsolatban...

Engem már kb 3 hónap együttélés után folyamatosan kidobalt a házából. Legutóbb márciusban tett ki az ajtó elé a 3 hónapos kilanyunkal... Semmi önbecsülésem sincs. Mivel 1 hét után ismét szexeltunk, majd azután kb 10 x össze jöttünk és ismét szakítottunk. Idő közben ő eladta a házát xnekem meg lett egy nagyon szép, otthonos lakásom. Ismét vissza fogadtam xjobban mondva vissza könyörgtem, és most meg azt játssza h amikor épp kedve tartja lelep és elhagy minket. Most is épp egy ilyen fázis van. Ez egy örök körforgás már 2 éve. Tudom hogy csak egy megoldás van. És mégpedig a szakítás mivel ez a férfi sem engem sem a gyerkunketnem szereti ynem érdekli mi van velünk. De annyira fáj. Alig bírom feldolgozni. Megprobalok a picire koncentrálni, szeretni amennyire csak tudom de nagyon rossz érzés hogy így jártam. Apuka épp azt játssza hogy 1 hete ignoral. Nem válaszol az smsekre, nem hív. Sőt mindenhonnan letiltott. Fogalmam sincs hol van. Csak annyit írt hogy már nem akar minket, és szakít velem. Na de ezt minden második héten eljatsza. Ha épp a másik fázisban vagyunk akkor 2 csodalatos hetünk van. Étterem, állatkert, kirándulás, szuper szex, beszélgetünk, stb... Megprobalok jó asszony lenni. És már szinte semmiért sem szólok, de ha mégis kinyitom a szám és nem tetszik neki azonnal itt hagy minket. Persze én se vagyon tökéletes de ez annyira egy féreg viselkedés. Egy csomó pénzel leszedett mielőtt lelepett. Amikor itthon van. Én tartom el. Lakás,viz,villany, internet, kaja, étterem ezt mind én fizetem!!!

Szeretem őt, és nagyon fáj hogy ő engem nem, de tudom hogy nem különben nem tenne ezt velem / velünk. Valószínűleg van valami lelki betegségem, ami miatt nem tudok elszakadni valakitől aki tulajdonképpen csak bánt....

MA is egész nap sirtam. A gyerek meg nézett nagy szemekkel úgyhogy megfigadtam hogy erős leszek és ilyet többet nem teszek. Nem tehetem meg a picivel. Legalább anyja legyen aki ITT van, és jelen van, lelkileg testileg, ha már apara nem lehet számítani.

N/25

F/38