Párok nagyobb korkülönbséggel! Hogyan fogadta a környezetetek és ti ezt hogyan viseltétek?

11 év korkülönbség van közöttünk, ami azt gondolom, hogy nem megbotránkoztatóan sok. Csakhogy én egy friss diplomás lány vagyok, a párom pedig a volt egyetemi tanárom. A kapcsolaton belül ez nem okoz semmi problémát (sem a korkülönbség, sem a volt tanár-diák szerep), viszont a környezetünk számára azért ez nagyon furcsa. Szerencsére családon belül mindenki elfogadta és akár még örülnek is nekünk, de a barátok között én mégis azt érzem, hogy nem vesznek komolyan vagy nem értik, esetleg elítélik a kapcsolatunkat.

Az én barátaim nagyrészt a saját korosztályomba tartoznak, vagyis huszonéves fiatalok és ők egyszerűen nem értik, gáznak tartják ezt a felállást és elítélik. Szerintük ez nem normális, nem egy életszakaszban vagyunk, mert a párom mindenben előrébb tart nálam és ez nem fog egészségesen működik. Az egyik legjobb barátnőmet szintén tanította a párom, így neki emiatt is kellemetlen a szituáció. Az ő barátjuk/barátnőjük pedig ugyanúgy a társaság része, az én páromat viszont nem tudják ugyanúgy befogadni (nem is várom el tőlük és nem is erőltetem). A párom barátai pedig az ő korosztályába tartoznak, felnőtt, tanult, dolgozó emberek, akiknek akár már saját családjuk is van. Ők pedig velem nem nagyon tudnak mit kezdeni, mert az ő szemükben csak egy kislány vagyok. Nem veszik komolyan a kapcsolatunkat, nem értik mi történik, miért vagyunk együtt, mit akarunk egymástól. Magyarul tulajdonképpen ugyanaz a helyzet, mint az én barátaim esetében. Mindkét társaság furcsállja a helyzetet, nem értik, kellemetlen nekik, nem tartják ezt normálisnak.

Nyilván a nap végén az a lényeg, hogy mi ketten boldogok legyünk és a kapcsolatunk csak rólunk szól. Így én egyáltalán nem is gondolkoztam azon, hogy majd mit gondolnak mások, mit fognak szólni, mi lesz majd a barátokkal stb., mert nem tartottam fontosnak. Viszont így utólag már kezdem én is kellemetlenül érezni magam. Rosszul esik a párom barátainak a reakciója és azt érzem, hogy kicsit talán le is néznek, nem tartanak sokra, nem is akarnak megismerni, elítélik a kapcsolatunkat és mindig nagyon feszült szokott lenni a hangulat, ha együtt vagyunk. Nem várnám el senkitől sem, hogy kedveljenek vagy összebarátkoznunk, de ez már tényleg rosszul esik.