A párom megharagudott mert a héten nem kezdeményeztem az együttlétet. Ez normális?

"A világon az egyik legnehezebb dolog kezdeményezni"

Akkor nagyon könnyű életed van.

Nálunk is ez a szitu, csak én férfi szemszögből látom.

Amikor én próbálok kezdeményezni akkor 10-ből 9szer nem jó valami.

Fáradt, most fent van a sava, fáj a hasa vagy a feje stb.

Már elegem lett és elhatároztam, hogy én ugyan nem fogok többször próbálkozni, mert úgyis csak akkor van sex ha a párom akarja. Én fejen is állhatok akkor se lesz sex, ha őnagysága nem akarja.

De maga az egész szituáció sért meg bánt belülről, mert ez olyan mintha nem is kívánna engem. Hát nem az lenne a természetes, ha szeretjük és kívánjuk egymást akkor legalább a héten párszor összebújjunk?

És e helyett azt látja az ember, hogy ha én mint férfi nem kezdeményezek akkor 1 hét úgy eltelik hogy a barátnőm aki elvileg szeret hozzám se bújt, hogy szerelmeskedjünk. Borzasztóan frusztráló tud lenni...

11.

Nem, nincs az, mert a többi dolog sem könnyű, csak ez még nehezebb, mint a többi a szorongás miatt.

Bár abszolút első helyre a vezetés kerülne, az végtelen százalék.

Nem ilyen egyszerű ez.Oda-vissza rossz érzés.A nőnek sem esik jól,ha mellőzve van,de a férfinak sem,ha elutasítják,vagy azt érzi,hogy a másik nem kívánja.

Ezek érzések.Erre a gyógyszer az,hogy beszélve van rólla,és nem az ágyban egymástól elfordulva megy a puffogás.Ilyenkor jönnek a legszemetebb gondolatok,amik nem hagynak nyugodni.És ezek is végül túlkombinálva folytatódhatnak.Ezután jön hogy nem szólnak egymáshoz,vagy megpróbálnak revansot venni stb.

A komunikáció,a megértő,kedves hangnemű beszélgetés feloldja ezeket.