Normális, ha azért nem akarok kezdeményezni egy fiúnál, mert nem akarom magam tálcán kínálni neki?

Inkább megvárod, amíg más csaj szedi fel azt a pasit, aki mondjuk neked bejön? Csak azért, hogy megmaradjon a büszkeséged? Ehhez csak gratulálni tudok...

Nem tudom miért olyan nagy dolog beszédbe elegyedni valakivel. Nem kell elhívnod sehova, megteszi majd ő, ettől függetlenül te még megszólíthatod.

Attól függ... ha a másik meg töketlen, akkor lehet, hogy örök életedig várhatsz rá, hogy kezdeményezzen.

Ha kezdeményező típus vagy, akkor nem tűnsz nyomulnak, határozottnak viszont annál inkább. Számomra egy kezdeményező nő azt a benyomást kelti, hogy tudja, mit akar, és tudja, hogy azt hogyan szerezze meg. Aki ettől berezel, az valószínűleg amúgy sem az a típus, aki egy ilyen nőnek kellene.

Persze lehet loholni valaki után, mint egy kiskutya, de lehet határozottan, vonzóan fellépni, és teljesen más hatása van.

De aki alapból nem rendelkezik azzal a fajta talpraesettséggel, az valóban ne nagyon próbálkozzon, mert lehet kétségbeesettnek tűnik.

Igen, egyetértek az első válaszolóval. Én is ugyanígy vagyok, sőt mostanára már meg is untam az egészet.

Volt idő, amikor én próbálkoztam, de rájöttem, hogy az volt a baj, hogy a srácban folyton az első momentum maradt meg, azaz, hogy én jelöltem be őt egy ismerkedő oldalon és nem ő engem, így legigázva érezte magát. Természetem pedig mindig is csendesebb és visszahúzódóbb volt.

és ha ő nem akar tőled semmit ? akkor ezt az életben nem fogod meg tudni és akkor azt fogod hinni hogy egy balfácán , közbe meg te vagy annyira rusnya hogy bottal se piszkálna.

és ez az ! az összes nőnek ilyen felfogásúnak kellene lennie, hogy végre vissza térjen a régi rend , amikor még a férfi , férfi volt a nő pedig egy kib*szott szülőautomata-cseléd kb. zéró jogokkal , mint mostanság az araboknál . dögöljön meg az emancipáció Hajrá !

u.i.: érezd az iróniát nem akartam paraszt lenni csak így könnyebben emészthető , mert a szép szóból itt nem értenek az emberek .

Az a baj hogy csak kapcsolatban tudsz gondolkodni.

Ha tetszik egy srác akkor te mar képtelen vagy elbeszélgetni vele spontan? Ha egy helységben vagytok ketten akkor hozzá se szólsz mert úgy hiszed azt nyomulasnak venné? Talan azt se tudja hogy tetszik neked..

Elarulom hogy az marhara nem kezdeményezés ha beszélgetsz vele

Kimondtad a problémát az egészzel: büszkeség

Én például bizonyos okok miatt nem TUDOK kezdeményezni más emberekkel (idegenekkel) ismerkedést. Nem vagy képes átérezni ezt, ha nem vagy a cipőmben. Talán önértékelési gondok, illetve a körülményem hatása, de nem megy. Nem csak nőügyileg, de barátilag sem! Másrészt ha valaki odajön, összeismerkedünk és megnyílok neki valamennyire, onnantól egészen más. Ha egy lánynál látom, hogy van érdeklődés és tetszem neki, akkor már átveszem a gyeplőt és irányítok én. De egy szempilla rebegtetés vagy szemöldök-felvonás még kevés nekem ahhoz, hogy odamenjek.

Néha ilyen apróságokon múlik a dolog. Azzal, hogy valakivel beszélgetésbe elegyedsz, még nem kínálod magad tálcán - szóval itt a nézőponttal van a gond. Ez nem nyomulás. Egyébként szerintem sokkal töketlenebb az, amikor egy férfi nem tud mit kezdeni azzal, ha egy nő odamegy hozzá. Márpedig pont a nagy "férfias" férfiak szoktak így járni.

23/F

Normális és értelmes fiúk/férfiak nem veszik nyomulásnak sem,és könnyen becserkészhetőnek sem ilyen egyszerű a dolog.Felőlem várhatsz arra,hogy majd jajj ő kezdeményez,de akkor lehet örökké várhatsz rá ténylegesen.Amúgy ez a butaság annyira idegesítő,ha tetszik neked a srác,miért ne kezdeményezhetnél akár Te is?Sosem értettem ezt,mert mi van ha észre sem vett téged odáig,te meg tőle várnád hogy kezdeményezzen nálad.

A fiú barátod ostoba,és egyáltalán nem megalázó,inkább jó érzéssel töltene el,ha kezdeményezne egy lány/nő nálam.

A más lányok jól mondták,csak azt nem veszik figyelembe ők sem és te sem,hogy nem azért nem kezdeményeznek,mert nincs bennük tökösség,talpraesettség,hanem mondjuk elegük van a folyamatos visszautasításokból és beleuntak már a dolgokba.Én is 8 évig próbálkoztam,egy pozitívumot nem kaptam vissza,így hogyan lehetne bármilyen önbizalmam is velük szemben?És mi értelmét látnám annak,hogy 8 éven keresztül idáig tulajdonképpen a "semmiért" próbálkoztam,mert eredménye nem lett csak jobban leromboltak emberileg emiatt a lányok/nők...