A sportoló emberek hogy oldják meg a párkapcsolatot?

Nem vitázom veled,ha képtelen vagy olvasni a sorok mögött.A hivatásod nem egyenlő hobbisportolóként a sportoddal.

Ugy jön ide,mert azt akarod előadni,hogy aki sportol,az nyilván nyolc osztályt végzett.Leírtam,vannak egyetemet végzett elit sportolók is,és vannak más végzetségűek is,csak nem rágtam a szádba.Hobbi szinten meg pláne nem zárja ki.

Én jómagam is diplomás vagyok,ami nem számít,mert nem ez volt a kérdés.

Itt a hangsúly azon volt,(ami elkerülte a figyelmed),hogy ha megismersz valakit,és tudod,hogy mivel foglalkozik,mennyi időt szán valamire,ami a rutinjához tartozik,akkor elfogadtad ezt.Ezekkel a feltételekkel kezdesz el egy kapcsolatot,és nem azza a titkos szándékkal,hogy majd később megmondod neki,hogy miről kell lemondania. Nem kéred számon később rajta,ami eleinte nagyonis megfelelet!

Nem puffogsz,nem okoskodsz,hanem elfogadtad,amit választottál!

Rendben van,amit irsz.Amire még reagálnék,az a 10%ember,aki ezt elfogadja.

Az igazság az,hogy fogalmam sincs,hány százalék,ebben nem tudok állast foglalni.

En,a magam részeről azt tudom mondani,(ha a 10%állja),hogy nekem bőven elég volt az a 10% is.

Gondolom eleve azok voltak a közelembe,vagy azokkal tudtam kezdeményezni.És lehet hogy a 90%messze elkerült.Viszont ezt a való életben nem tudtam érzekelni olyan ertelemben,hogy mondjuk 10nőből 1állt volna velem szóba,vagy lett volna vele esélyem.Vagy sikertelensegek tömkelege árán jutottam volna kapcsolatig.Általában pozitívak voltak a visszajelzések.Amikor beszelgetesre került a sor,nyilván éreztetni tudtam,hogy én is ember vagyok,vannak ilyen,vagy amolyan tulajdonsagaim,értekeim,ill hibám egyaránt.

Lehet szerencsém volt.