Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Szerintetek idővel kialszik ez a "fellángolás"?
16 éves korom óta vagyok kapcsolatban, értelemszerűen ez az első komoly kapcsolatom, most 22 éves vagyok. Nincs miért panaszkodnom igazából, egyutt élünk, jól kijövünk, együtt nőttünk fel gyakorlatilag az elmúlt 6 évben, ő a legjobb barátom is, közösek az érdeklődések, és szexuális téren is minden rendben van az első perctől kezdve.
Viszont nemrég a közös baráti társaságunkba bekerült (más barátok által) egy srác aki egyszerűen nem tudom elmondani miért, de borzalmasan vonz, és egyszerűen megőrjít.
Utálom ezt az érzést, sose csalnám meg a párom, de nem tehetek róla valami nagyon megfogott. Természetesen erről senki nem tud semmit, próbálom kerülni az interakciót a sráccal is, de minden hétvégén találkozunk és még úgyis borzalmasan bennem van ez az érzés ha nem is beszélek vele.
Mindent megkapok itthon szexuális téren is, elég jó étvágyam van, de szerencsére a barátom partner ebben, így tényleg nagyon jól megvagyunk. Viszont ő az első, és ezáltal az egyetlen ember akivel valaha lefeküdtem, így természetesen bennem is bennem van néha a kíváncsiság milyen lehet mással, de ez általában pár perces elgondolás aztán rájövök milyen csodás életem van, és gyakorlatilag mindent megkaptam az életben amit szerettem volna (természetesen azért vannak hosszútávú terveink is még), de ez a srác egyszerűen kikészít és úgy érzem mindent felborított bennem, ráadásul már hetek óta tart.
Ez normális egy ilyen hosszú kapcsolatban, és ez csak egy hirtelen fellángolás, nemsokára elmúlik? Vagy mit kéne tennem?
Egyébként nagyrészt nem is szoktam a férfiakra férfiként tekinteni, eddig egyáltalán nem érdekeltek, szinte az összes barátom fiú, ezért tényleg nagyon fura ez az érzés.
Remélem nem egy elcseszett hibás ember vagyok és mással is történt már ilyen..
válasza:Nem vagy elcseszett. 6 év után ezek normálisnak mondható érzések. Mindenkit megkísért a vágy. Férfit, nőt egyaránt. Ne szégyelld magad. Szerencsére még nincs gondolatrendőrség akit rádhívnának ilyenkor.
A megcsalás viszont már más téma. Az nagyon nem lenne fer a barátoddal szemben, de ha körülnézel a világban látod, hogy mégis sokan megteszik.
Van aki azért mert el van hanyagolva, van aki csak simán unalomból vagy kíváncsiságból.
Senki nem tudja megmondani meddig fog tartani ez az érzés benned, de én arra tippelek hogy nem fog egyhamar elmúlni.
válasza:Szerintem, ha a párodat akarod választani, mert elégedett vagy az életeddel, nem hiányzik semmi, stb., és el tudnád vele képzelni az életed, akkor próbáld meg kibeszélni ezt az érzést. Bármilyen hülyén is hangzik. Azzal, hogy magadba fojtod, valójában csak szítod az érzéseket, nem azt fogod elérni vele, ami amúgy a célod.
Ha van egy bizalmas barátnőd, akkor neki, vagy akár itt valakivel beszélgethetsz róla (akár nekem is írhatsz). Ha beszélsz róla, ha nem teljes titok lesz, akkor előbb vagy utóbb megszűnik a vágyakozás.
válasza: válasza:Ezért le leszek pontozva.
16 voltam amikor az első szerelmemmel összejöttem.
Legalábbis én szerelemnek gondoltam. 5 évig voltunk együtt,amit így utólag sajnálok,mert jól megvoltunk , nem voltak viták stb, de.
Aztán találkoztam a 'nagy ő-vel'. Nem mertem szakítani,mert hát csak jó vele,nem akarom megbántani.
Semmit nem szeretnék ezzel sugallni és félre ne értsd,hogy ezzel azt akarom mondani,hogy hagyd el vagy ilyenek.
Fiatal voltam még 21 évesen ahhoz,hogy 1 emberrel eljem az életem és csak 1 férfi legyen az életemben.
Ezzel sem azt akarom mondani,hogy amikor összeszedtem minden batorsagomat és szakítottam vele,hogy fűvel-faval lefeküdtem ,mert nehogy már csak 1 pasim legyen...
De ezt meg kellett élnem ,szakítani kellett , így utólag ennyi év távlatából nem tettem rosszul.
Ez a másik véglet és kívánom,hogy jó döntést hozzál.
Köszönöm a gyors válaszokat, eléggé megnyugtattatok, én tényleg nagyon szeretem a páromat, és hiába nincs "gondolat rendőrség" én annyira rosszul érzem magam emiatt, hogy már ezt is megcsalásnak érzem.
Egyébként az új srác borzalmasan hasonlít a baratomra külsőleg és amennyire ismerem belsőleg is így számomra még betegebb a sztori, egyáltalán nem értem magam.
Van barátnőm akivel megtudnám beszélni, csak egyszerűen úgy érzem, hogy ha kimondom akkor valóságos lesz, de én nem akarom, hogy az legyen, el akarom felejteni az egészet, de akárhányszor meglatom osszeszorul a gyomrom.
válasza:Ez már létezik benned, ha nem mondod ki akkor is benned van. Igaza van annak aki azt írja, hogy a kibeszélés is segíthet. Beszéld meg ezt egy bizalmas barátnőddel.
Ami a fejedben van az még nem megcsalás. Én is képzeltem már el, hogy megfojtom a főnökömet, de ettől még nem vagyok gyilkos.
Ne szabályozd magad ennyire, mert ahogy mondják ami nem hajlik az törik.
Ha ennyire le akarod szabályozni a gondolataid, érzéseid akkor egyszer csak azt veszed észre hogy átszakad az egész gát és már rajta vagy a srácon.
válasza:szerintem is ki kell mondani valakinek, es minden nap hozni egy ujabb dontest a baratod mellett, hiszen szereted. kesobb el fog mulni ez az erzes a masik ferfi fele :)
34/f
válasza:Pont az segítene, ha valóságossá válna. Mert így is valóság, csak magadat kínzod. Ennek az érzésnek nem kell, hogy jelentősége legyen.
Én nagyon szeretem a párom, szerelmes vagyok belé. Mégis volt egy srác, aki néha eszembe jutott, akivel anno randiztunk. Úgy hasított belém egy indokolatlan, szomorú, melankolikus érzés, hogy letaglózott ilyenkor. Szerintem 6-7 évig kísértett. Aztán egyszer beszélni kezdtem róla. Két napig szar volt, bűntudatom miatta, mert nekem nem kell más férfi, csak a párom, és úgy éreztem, mintha elárulnám. Pedig csak ember vagyok, és az érzések olyan dolgok, amiket nem irányíthatunk. Azt a bánatot, beteljesületlenséget pedig nem beszéltem ki, nem dolgoztam fel előtte. De aztán, ahogy elkezdtem róla beszélni, két nap múlva olyan volt, mintha kitöröltek volna mindent. Azóta sem jelentkezett.
Ahhoz, hogy fel tudj valamit dolgozni, ki kell mondani. És ezzel SENKIT nem árulsz el. Pusztán ember vagy, aki érez. És az érzéseink azok, amiket nem irányíthatunk. Csak a cselekedeteinket.
Beszélgess ezzel a barátnővel. De komolyan, ha előtte szégyelled, akkor akár itt névtelenül, arctalanul valakivel. Ha kimondod, beszélsz róla, hamar túlleszel ezen az egészen és el fogod felejteni :).
válasza: válasza:A kibeszélés tényleg segíthet, de nem fog csettintésre jobb lenni. Ha csak egy múló vágyról van szó és a kapcsolat valóban probléma nélküli (tehát nem az indította be a helyzetet hogy valamit hiányolsz belőle), amit folytatni is akarsz, akkor nincs mitől aggódni. Más esetben beszélni kell a gondokról a pároddal.
Érdemes a gyereket is elkerülni, nem járni abba a társaságba, vagy csak egyre rosszabb lesz a helyzet. Ilyenkor kell döntést hozni és aszerint cselekedni, nem evickélni a "majd valami lesz" hullámán és közben élvezni a vonzódás forrását. Ha ennyire görcsölsz miatta, akkor el kell szakadni tőle és nem találkozni vele, már ha a mostani kapcsolatod választod.
Ez egyébként egy az egyben a bűnbeeséses története. Minden körülmény tökéletes, de a kert közepén lévő fa gyümölcse a tiltott zóna miatt túl édesnek tűnik. Éva leszakítja és esznek belőle, hallgatva a kígyó szavaira. Ott van a döntési lehetőség, csak élni is kell vele.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!