Ez már orvosi értelemben kórosnak mondható?

A férjemnek meglehetősen furcsa viselkedésformái vannak.

Például ma Apák Napja van.

Felhívtam édesapámat és köszöntöttem.

Ugyanezt teszem Anyák Napján édesanyám esetében.

Amikor születésnap van, felköszöntöm az ünnepeltet.

Karácsonykor a szokásos fa állítás, ajándékozás.

Nőnapon jó esetben a nőket ünnepeljük.

A férjem álláspontja ma is az volt, amikor felköszöntöttem édesapámat, hogy minek ez, hülyeség, kommunista ünnep.

A felsorolt többi ünnep is szerinte felesleges.

A születésnapomon nem köszöntött fel, de azóta igen, amikor közöltem vele, hogy akik felhívnak telefonon, azért teszik, mert születésnapom van.

A karácsony szerinte szintén hülyeség.

Mivel saját vállalkozásunk van, az irodánkba kitett egy kommunistákat gyalázó kiírást. Mivel ez nem a munkánkhoz tartozik, leszakítottam onnét és alapból olyan kiírásokat teszek ki, melyek fontosak a saját munkánk szempontjából.

Van egy régi havernője, aki néha felhívja telefonon. Amikor én beszélek és én férfi haverommal, nem igazán tetszik neki.

Hónapokig nem fürdik, nem tisztálkodik.

Van, hogy jól leissza magát és ilyenkor se lát-se hall, összeokádja a lakást.

Hazudozik össze-vissza: pl. hogy orvos, kreált magának egy orvosi diplomát, melyet bekeretezett és ezt is szintén kitette az irodába a falra.

Nemrég tanfolyamra jártam; megbeszéltük, hogy ez lefoglal engem, erre számítson. Nos, ezt sem bírta elviselni és szekált, hogy foglalkozzak vele, amikor online az előadásra figyeltem, illetve amikor tanultam.

Az kétségtelen, hogy nem maradok vele, de mindez, melyeket leírtam, vajon a szó szoros értelmében pszichiátriai eset?