Félek, bizonytalan vagyok. Szeretnék önmagam lenni, de így nem megy. Hogy álljak hozzá?

Kicsit nehéz behatárolni a problémámat. Van egy srác, akivel viszonylag régóta ismerkedek. Alapvetően határozott, céltudatos vagyok, de nekem is mint mindenkinek, vannak rosszabb periódusaim. Viszont ha előfordul, hogy nem vagyok maradéktalanul talpraesett, ambíciózus, erre megjegyzést tesz. Hogy neki jobban tetszik az, amikor...

De én szeretném kicsit elengedni magam, és természetesnek lenni. Csak az a baj, úgy érzem, hogy ha ezt megtenném, nem vonzanám annyira. Ne értsétek félre, érett és intelligens a fiú, nem bántana meg, de akkor is. Feszélyez ez az érzés, hogy esetleg nem felelek meg. Nem csak ebben az esetben, sok más téren is kevés az önbizalmam, és mikor vele beszélek, félek, hogy nem vagyok elég érdekes. A jövőre nézve is vannak félelmeim, pl. ha kialakítanánk vele egy párkapcsolatot, megfelelnék-e. Lát bennem több pozitív tulajdonságot, ezt mondta is (fel is sorolta:) ), mégis félek, hogy nem vagyok elég jó.

Röviden az lenne a kérdésem, hogy akkor is szerethető a másik, ha nincs épp a topon? (Részemről ez természetes, én úgy gondolnám, mindenkinek van rossz napja, de nem biztos hogy mindenki így van vele.)