Megakadt a kapcsolatunk, nem haladunk semerre?

Nekem elég furcsa csak azert szakitani, mert nem halad semerre a kapcsolat. Ha 25-30 evesen osszejosz valakivel, az sem biztos, hogy szintrol szintre fog haladni. Mert pl. lehet, hogy te akarsz majd ferjhez menni, o meg nem akar házasságot, te ossze akarsz koltozni, o meg nem, te mar gyereket akarsz, o meg nem....Sot, az sem biztos, hogy egy másik férfi jobb választás lesz.

Mi a férjemmel még csak 3 éve vagyunk egyutt /29 es 37 evesek vagyunk/, mondhatni evente szintrol-szintre leptunk - osszekoltozes, eljegyzes, eskuvo, most babát tervezunk....de ha x évig nem jon ossze a kisbaba? Sokan éveket várnak babára...akkor évekig "nem lépunk szintet"...vagy ha már meglesznek a gyerekek, akkor tulajdonkeppen magasabb szint nincs...eszembe sem jut ezért azon gondolkodni, hogy elhagyjam....o a férjem, ot választottam, egy életen át arra szeretnék torekedni, hogy boldog legyen mellettem, egyutt legyunk boldogok. Persze, ti még nem vagytok házasok, nem vagytok elkotelezodve....

De egy jó, stabil kapcsolat nem csak akkor jó, érdekes, boldogságot adó, amikor minden új, vagy mindig tortenik valami új. 30-40-50 év alatt bizony a legtobb ido "szurken, hetkoznapiasan, egyfélén" telik, persze rajtunk mulik, hogy szinesse, változatossá tegyuk, minden napban megtaláljuk az apró oromoket, újra felfedezzuk egymást, hogy megorizzuk az egymas iranti vágyat, szeretetet....

Nem konnyu, de csalodnia kell annak, aki azt gondolja, hogy mindig idorol-idore tortenik majd a kapcsolatban valami szintlepes.

Egyetemistak vagytok, ha dolgoztok egyetem mellett, szerintem ossze tudtok koltozni, vagy akar egyutt lakhattok kollegiumban is.

De szerintem ha ugy erzed, hogy 3 évet nem tudsz kibirni a pároddal - ha csak nem tortenik valami /szintlépés/, akkor nem biztos, hogy szereted ot annyira, amennyi ez a kapcsolat ezt megerdemli.

Ellenpeldat ismerek, a noverem 17 evesen jott ossze a férjével, elso szerelem, iden lesz 15 eve, hogy egyutt vannak. Egy baráti párunk is 16 eves koruk ota egyutt vannak, 34 evesen házasodtak ossze, 18 ev után.

A baratnőm és a párja gimi előtt jöttek össze. 7 éve lesznek együtt. A gimi utolso ket éveben a srac konkretan a lanyeknal lakott.

A srac nem ment tovabbtanulni elkezdett dolgozni, a lany igen es suli mellett dolgozik. Nyáron költöztek ossze

Hasonló helyzetben vagyok én is. Még nagyon fiatalok vagyunk, a középiskolában ismertem meg, 6 éve vagyunk együtt. A kapcsolatunk nem felhőtlen, de minden kapcsolatban vannak hullámvölgyek. Van, hogy úgy érzem, hogy a kapcsolatunk kihűlt,megrekedt és van mikor boldog vagyok és úgy érzem, én vagyok a legszerencsésebb nő mert ő velem van.

Azt mondod, hogy az egyetem miatt nem tud a kapcsolatotok a következő szintre jutni, de ez nem feltétlenül egy probléma. Az életben számtalan olyam alkalom fog bekövetkezni ami miatt a kapcsolatotok második, harmadik vagy talán utolsó helyre fog kerülni. A lényeg az, hogy a szeretet, a bizalom és a hűség, elég erősek legyenek ahhoz, hogy ezeket a periódusokat átvészeljétek. Tehát ez a "megakadás" nem csak a gimis kapcsolatolra jellemző.

De nálad egy másik probléma is felmerült. Mégpedig az, hogy úgy érzed, igen fiatal vagy még egy ilyen komoly kapcsolathoz. Nem látom, hogy egy kapcsolat mégis miért akadályozná meg azt, hogy új dolgokat probálj ki, hogy szorakozz, hogy éld az életed. Egy kapcsolat nem arról szól, hogy mindent együtt csináltok, nem vagytok összekötve, mindenkinek joga van a magánélethez. Persze, hogy ha benned megfordult az a gondolat is, hogy talán szeretnéd mással is kiprobálni, szeretnél egy új kapcsolatot, akkor ennek a kapcsolatnak véget kell vetned, még akkor is ha úgy érzed, hogy még szereted. Mert ez a vágy, nem fog végleg megsemmisülni. Még ha egy időre el is tünik, végül elő fog törni, és minél később történik meg, annál bonyolultabb lesz. Nem szabad leragadni egy kapcsolatnál, csak azért mert úgy érzed, hogy ő a megfelelő a számodra. Az ember változik, és az elvárásai is. Lehet, hogy most ő az ideális pár számodra, de több mint valószínű, hogy pár év múlva teljesen más elvárásaid lesznek attól a férfitől aki melletted lesz. Nagyon sok mindenen kell keresztülmenjen két ember, ahhoz hogy tudják, hogy képesek lesznek e életük végéig együtt maradni. Ezér nem érdemes elsietni a dolgokat, de nem is kell az első hullámvölgynél feladni.

Lehet, hogy én vagyok fordítva bekötve, de én ha szeretem a páromat, akkor nem akarok vele szakítani, hogy majd később újra összejöjjünk.

"Jó lenne még élni, kipróbálni dolgokat..." A párod mellett talán nem tudsz élni? Mi az, amit nem tudsz vagy vele együtt megélni, vagy a minden kapcsolatban szükséges "énidő" alatt? Kipróbálni dolgokat? Mit nem tudsz vele együtt kipróbálni? A szexet másvalakivel??

Szerintem ha ilyen gondolataid vannak, akkor mondd meg szépen a párod szemébe. Sajnálom szegény srácot, lehet, hogy jobban járna a szakítással, akkor találhatna olyasvalakit, aki tényleg szereti (mert szerintem te nem).

Jöhet a lepontozás. :)