Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Mit tegyek, ha ennyire függök a barátomtól?
2 éve ismertem meg, most vagyok 24. Sajnos jelenleg távkapcsolat, ráadásul más időzónában vagyunk, de discordon minden nap felhív és akkor 6-8 órát beszélünk. Novemberben találkoztunk utoljára, jövő hónapban mentem volna megint de a jelenlegi helyzet miatt kétlem, hogy így lesz.
A probléma az, hogy teljesen körülötte forog az életem. Egész nap arra várok, hogy mikor beszélünk újra, és ha kicsit később hív, akkor egyre rosszabul érzem magam. Ha kicsit korábban megy el, azt is nagyon rosszul élem meg. Pedig tudom, hogy van, hogy szeretne valaki egy kicsit egyedül lenni, engem is, mielőtt megismertem, lefárasztott, ha sokat kellett valakivel együtt lennem.
Pár napja pár órára elment az internet, akkor is teljesen túlreagáltam, sírtam hogy nem fogunk tudni aznap beszélni, stb.
Az az igazság, hogy sok dolgot feladtam érte, de nagyon sok dolgoban segít, csomó mentális meg egyéb problémámmal. Volt pár olyan szituáció, amikor úgy éreztem, hogy jobb lenne kiszállnom, de erre egyszerűen képtelen vagyok, mert őszintén szólva 0 értelmét látom nélküle az életemnek, pedig van egy csomó hobbim amit tőle függetlenül is szeretek csinálni. Nincs kedvem más férfiakat megismerni.
Igazából csinált egy csomó dolgot, amivel elérte azt, hogy ennyire dependens legyek, de nyilván ehhez az is kellett, hogy azokra a dolgokra így reagáljak. De szeretnék egy kicsit függetlenebb lenni, pl. szívesen néznék egy animét, játszanék egy játékot vagy akármit amit szoktam, de tudom, hogy ő kb. este 7-8 körül fog felébredni, így inkább alszom ötig, hogy kevesebb időt kelljen egyedül lennem. De így meg zavar, hogy nem vagyok elég produktív, mert ő szereti ha fejlesztem magam így pedig csak vesztegetem az időmet sokszor.
Online munkám van, elég sokat keresek jelenleg de nem kerül sok időmbe.
A barátom pedig munkanélküli, régebben programozással keresett valamennyit szintén online, de az még régebben volt, szóval neki is nagyon sok az ideje. Nem tudom, hogy örül-e ennek, nyilván szeret velem lenni ha már ennyi időt rááldoz, de mindig szereti látni, ha valami kreatív dolgot csinálok vagy ha sikeresebb vagyok a munkámmal. De egyébként nem úgy kell elképzelni, hogy 12 órán keresztül intenzíven beszélgetünk. Van, hogy rajzolok valamit pl, akkor azt streamelem, vagy filmet nézünk, vagy csak néha mondunk valamit egymásnak, csak jobb érzés nem egyedül lenni.
Szép is lehet egy olyan kapcsolatra pazarolni a TE idődet,ahol még csak nem is találkoztok.
Nem tudsz,nem is akarsz erőt venni magadon,hogy kicsit önállóbb legyél.
Gáz,ha valaki ennyire befolyásolni tudja a Te életedet.Szerinted mennyire egészséges,hogy ha valami kicsit más,nem megszokott,rísz és értelmetlennek tartod az életedet nélküle?
Én nem érzem ezt az időm pazarlásának. Persze sokkal jobb, amikor személyesen vagyok vele, de így is hallom a hangját minden nap és sokkal jobban érzem vele magam még így is, mint egy korábbi kapcsolatomban ahol együtt éltünk. Ráadásul ez nem végleges állapot. Nekem megér 1-2 évet ilyen formában, aztán úgyis összeköltözünk.
Másrészt, ahogy most állok anyagilag három havonta biztosan meg tudnám látogatni (ő amerikai), csak a koronavírus miatt most ez kizárt.
De nyilván a hozzáállásom nem egészséges.
Akkor meg ne panaszkodj,ha neked ez így megfelel.Ha megéri lelki nyomorékká válni,amiért nem tudsz egyedül meglenni,hajrá.
Igen,ez a hozzáállás valóban nem egészséges,hogy valaki nélkül nem látod az élet értelmét,röhejes.
Keress fel egy szakembert!
November február között miért nem találkoztatok?
Karácsonyi időszakot miért nem töltöttétek együtt?
Nem tenném tűzbe a kezem ezért a "kapcsolatért", ne haragudj.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!