Van olyan exetek, akivel szégyellitek hogy volt közötök hozzá, és legszívesebben letagadnátok?

Látom, kialakult egy gyakis háziverseny azok közt, akik tudnak választani, és akik nem :P

Természetesen nincs, nagyon büszke vagyok rá, hogy ilyen rendes-intelligens-szeretnivaló partnereim voltak! Isten áldja őket, akárhol is vannak, akármit is tesznek. Köszönöm a velem töltött idejüket! Nagyon hálás vagyok nekik.

Nekem van kettő, de nem személyiségbeli okok miatt. Magamat szégyenlem, hogy összeálltam velük, mert egyáltalán nem volt indokom rá. Az egyik sokkal fiatalabb volt nálam, egyszer egy házibuliban lefeküdtünk, pedig tudtam, hogy nagyon rám van kattanva, én meg még az exem szerettem, szóval semmiképpen sem tudtam volna viszonozni az érzéseit. Ennek ellenére magamra kényszerítettem valami kapcsolat-féleséget, de nagyon nem esett jól, a srác amúgy nem is tetszett, semmi közös nem volt bennünk, és annak az egésznek meg kellett volna állnia sima baráti viszonynál.

A másik pasival meg csak azért jöttem össze, mert így lázadtam a szüleim ellen. 18-19 éves voltam, valahogy úgy, még mindig borzasztóan szigorúan fogtak, tiltottak mindentől, mindenhonnan, és mielőtt leléptem egyetemre, összejöttem egy sooooooooooksoksoksok szinttel "alattam" álló sráccal. Ezt most nem nagyzolásból, de tényleg egy rosszéletű, züllött, tanulatlan, buta pasiról van szó, amolyan tipikus punk, aki azt hiszi magáról, hogy ismeri a világ összes titkát, de közben meg egyébként két számot se tud kivonni egymásból, helyesírásról meg hírből sem hallott. Tele volt tetkókkal, szögecses bakancs, háziállatnak tarantula meg mindenféle egzotikus gyíkok meg ilyesmi, szóval úgy megvan a kép. Én csak és kizárólag azért jöttem vele össze, hogy a szüleimet bosszantsam, amint elkerültem egyetemre, gyorsan szakítottunk is (mondjuk nem meglepő módon, ő csalt meg engem, szóval még csak nem is én voltam az igazán szemét). Borzasztóan szégyellem, hogy ebben a két esetben lesüllyedtem egy ilyen szintre, amikor a saját magammal szemben állított elvárásaimat sem sikerült meglépnem. Úgy összejönni valakivel, hogy nem tetszik, nem érzek iránta semmit, és még becsülni, tisztelni sem tudom, az szerintem mindennek a legalja.