Hogyan állítsam le magam?

20/N

Problémám, hogy nem tudok bízni a páromban, de egyébként senkiben sem. Bizalmi gondjaim vannak. Voltak már hosszabb távú(2-3éves) kapcsolataim, de soha nem tudtam teljes mértékben bízni a páromban, mindig attól féltem, hogy el fognak hagyni vagy meg fognak csalni.. Az iróniája az egésznek, hogy én voltam az, aki megcsalta őket. Azóta már nagyon bánom, hogy nem tudtam megbecsülni az embereket magam mellett. Most van egy alakuló kapcsolatom, majdnem 4 hónapja kezdtünk ismerkedni, mondhatni együtt vagyunk. És megfogadtam magamnak az elején, hogy ezt nem fogom elszúrni, nem fogom megcsalni, kitartok mellette... Nagyon jól elvagyunk a sráccal, közös érdeklődés, stb. De néha mikor egyedül vagyok, rámtörnek ezek a sötét gondolatok, hogy mivan ha megismer valaki jobbat, vagy titokban megcsal, vagy csak egyszerűen elhagy... Eddig nem beszéltem neki ezekről a csúnya gondolatokról, de múltkor felhoztam, hogy ez nekem félelmem (emésztő magamba fojtani, ezért mondtam el neki) és nyugtatott, hogy ő egyébként hűséges típus, és őszinte is velem, szóval akár ha ilyen történne, hogy megcsal vagy már nem kellek neki, akkor elmondja, de egyébként nem fog ilyet csinálni, és mondta, hogy ez bántja, hogy ilyeneket gondolok róla... Féltékeny is vagyok, ő viszont nem, pedig meg lehetne rá az oka (mindig sok srác vett körül, sokan próbálkoznak stb.) Viszont a féltékenységet sem mutatom ki neki, mert tudom, hogy ez tönkreteheti a kapcsolatot. Szóval mindenképp próbálom visszafogni ezeket a gondolatokat, hogy nehogy véletlenül is megbántsam az idióta feltevéseimmel, de mégis mindig ilyenekre gondolok... És szerintem ez a múltamra vezethető vissza, mert egy nagy r!bnc voltam, és lelkiismeret-furdalásom van miatta. Még egyszer nem akarom elkövetni azokat a hibákat amiket az előző kapcsolataimban. A srácnak egyébként egyetlen kapcsolata volt, komoly kapcsolat, 2 éve véget ért és azóta nem volt neki semmilyen kapcsolata, se szex, semmi, pedig lehetett volna, de elmondása szerint ő csak kapcsolatban képes... És azt mondta, örül, hogy megtalált engem. És én is örülök neki, szóval nem akarom elrontani... Lehet pszichológushoz kellene menjek?