Mit tegyek, ha szerintem mindkettőnknek igaza van?

A pasid feketén-fehéren kimondta, hogy most még nem akar gyereket.

Ezen mit nem felfogni?

A gyerektéma olyan, amiben nincs komprimisszum: vagy akarja mindkét fél, vagy pokol lesz mindannyiótok élete, ha mégis összedobtok egy gyereket a semmire.

Hány évesek vagytok egyáltalán? Nekem te nagyon fiatalnak tűnsz. A kapcsolatotok mennyire stabil?

Néhány info még fontos lenne.

Orvosi úton esetleg nem lehet megpróbálni orvosolni a gondot? Mármint, most ilyen PCOS meg cukorbetegség meg ilyenek jutnak eszembe, amikről biztosan tudom, hogy negatívan befolyásolják a teherbeesést, de életmódváltással, megfelelő gyógyszerekkel mindkettő kezelhető és végül megoldható mellette a gyerekvállalás (három PCOS-es barátnőm van. Kettőnek az első hónapban összejött- haragudtam is rájuk, amikor nekem 9 hónapig tartott teherbe esnem, miközben az ég egy adta világon semmi bajom nincs-, a harmadik meg eddig háromszor szült, mind a háromszor másfél éven belül esett teherbe). Az ilyet, mint endometriózis, méhnyakrák, polip, tudomisén, azokat meg egyébként is kezelni kell, függetlenül a gyerekvállalási szándékodtól.

Szóval, én azt mondanám, hogy tartsd tiszteletben a párod véleményét, és ha nagyon parázol, inkább orvosokkal konzultálj, hogy milyenek az esélyeid. Ha elkezdesz bármilyen kezelést, akkor az már önmagában is egy megnyugtató dolog, hogy úgy érzed, teszel valamit az ügy érdekében.

Azt viszont semmiképpen sem erőltetném rá a páromra, hogy csak azért vállaljon az előtt babát, hogy ő készen érezné rá magát, mert én beijedtem. Ilyet egy jó párkapcsolatban nem csinálunk. Ha nagyon eltérnek az igények az időre vonatkozóan, akkor márpedig szakítani kell, mert ha te most azonnal akarsz ebbe belevágni, ő meg még várna azért egy jó tíz évet, akkor ott nincs kompromisszum, és egyikőtöknek sem szabad a másikat a saját elképzelésére kényszerítenie, teljesen mindegy, mi az indoka rá.

Ezért kéne helyre tenned magadba a dolgot vagy uralni a pánikot.

Beszélhetsz vele erről a félelmedről, hisz fontos, hogy tudja mi zajlik benned, talán meg is tud nyugtatni.

De a pánik rossz tanácsadó, úgyhogy hirtelen felindulásból ne akarj gyerek vállalni.

Mindkettőtöknek igaza van???? Hogyan???

Hiszen neked egyáltalán nincs!

Egy megromlott párkapcsolatba, ami gyanítom, hogy nem házasság (max együttjárás vagy együttélés), mi a fészkes fenéért csinálnál gyereket? Hogy megnyomorítsd?