Mit tegyek? Úgy érzem, hamarosan vége lesz a házasságomnak.

4 hónapja vagyunk házasok,én 24,férjem 26 éves.Kapcsolatunk közel 4,5 éve tart.Sosem hittem volna,hogy ez megtörténhet velünk,de most a válást fontolgatom.

Akkor kezdődtek a gondok,amikor két hónapja meghalt a nagymamám.Ő nevelt fel,legközelebb ő állt hozzám-a férjemen kívül-borzasztó volt az elvesztése.Azóta sem tudtam feldolgozni,szerintem sosem fogom igazán.A férjem és az anyósom viszont állandóan azt tanácsolják,törődjek bele,hogy ő már nincs,ez az élet rendje stb.

Kéretlenül osztják a tanácsot és ez nagyon idegesít már.Igazából csak egy kis vigaszra,ölelésre lenne szükségem,nem arra,hogy megmondják,hogyan érezzek.Próbáltam már erről beszélni velük,de nem sokat ért.Egyébként hárman lakunk együtt anyagi okok miatt,ez is elég sok súrlódást okoz a mindennapok során,anyós meg akarja mondani,mit tegyünk.

Szóval a jelenlegi lelkiállapotom plusz munkahelyi feszültségek miatt is sajnos eltávolodtunk egymástól.Nincs elég időnk egymásra,ha hazaérünk,fáradtak vagyunk vagy éppen nem találkozunk az eltérő beosztás miatt.Ha meg együtt vagyunk,általában összeveszünk valami hülyeségen.

Nagyon bánt,hogy így elromlottak köztünk a dolgok,valahol én is hibásnak érzem magam,lehet,hogy a gyász miatt nem törődtem eleget a férjemmel.Úgy érzem,elrontottuk a házasságunkat,még fiatalok vagyunk,lehet jobb lenne még időben,békében elválni egymástól.

Ma akarok erről beszélni a férjemmel.Ti mit tanácsoltok,mit tegyek,vagy egyáltalán lehet itt még bármit is tenni?

Egy kétségbeesett fiatal feleség