Mit tehetnék, hogy ne mindig ugyanaz legyen a forgatókönyv?

Egy időben én is sokat kínlódtam ezzel a típussal. Volt vagy 4 ilyen ember egymás után és valahogy elegem lett. Abbahagytam a kedveskedést, az odaadást, az érdeklődést, ismerkedtem, de inkább csak a magam szórakoztatására, tét nélkül. Egy szemét q... voltam a végére, azon éltem ki a frusztrációm, hogy kihasználom és hülyítem azokat, akiken az előzmények halvány jelét is láttam. Aztán megismertem a páromat és utólag is lelkiismeretfurdalásom van miatta. Hiába találkozgattunk, nagyon hűvös voltam vele sokáig, folyamatosan azt mondogattam, hogy nem tartozunk egymásnak semmivel, nem tudom mi lesz, hagyjon békén, 3 napig nem beszéltem vele, mert nem esett jól a társasága, utána ímmel-ámmal megint találkoztunk, mondtam, hogy hagyjon, mert én ilyen szar vagyok. Sosem küldtem el úgy igazán, sosem mondtam ki egyértelműen, hogy nem akarom ezt az egészet, mikor kérdezte, de sokáig csak esetleges szórakozásnak kezeltem a témát. És sajnos tényleg az van, hogy ha rideg vagy és kicsit szemét, le sem tudod rázni ezeket. Konkrétan olyan is hónapokig koslatott utánam, akiről azt hittem, könnyű lesz lezárni azt a kis ismerkedést. Mondjuk azt nem csak magamnál láttam, hogy férfiak ezeknek az önző, buta lotyóknak bármit megtesznek. A normálissal szakítanak, mert soha nem akarnak összeházasodni, aztán találnak valami förmedvény k...-t és két hónap után megy a leánykérés. Már amelyik... A párom nem volt ez a fajta, de az előttem lévő lányt azért dobta, mert túl sok mindent megtett neki és túl "alázatos" volt. Én sem értem, de mindegy.

Aztán nem tudom, lassan felengedtem, de 10 kedves gesztusára jutott tőlem egy eleinte. Hozott virágot, csokit, elvitt különleges helyekre, csinált nekem vacsorát, megvigasztalt, ösztönzött a tanulmányaimban, én meg egyszer meglátogattam ebédidőben a munkahelyén. Aztán megint jött egy ilyen kör és megint csináltam valamit, aztán ezekből egyre több lett. Nem tudom, minek tartott ki mellettem, mert nem egy papucs, én meg magamnak is elismerem, hogy akkoriban nem igazán érdekeltek más emberek. Főleg nem az érzéseik. De valahogy lett és mikortól biztonságban érezhettem magam, vívódások árán, de valahogy ugyanaz lettem újra, aki korábban. Aki azért nap mint nap gondol a másikra, mert tudja, hogy a másik is ezt teszi.

Ha az elején van érdeklődés és a lendület gyorsan alább hagy, az annyit jelent, hogy nem azt kapta amit várt.

Erről nem feltétlen tehetsz, rossz emberekkel találkoztál akik nem rendelkeznek elég tapasztalattal és szinte mindenkinél bepróbálkoznak aki külsőleg megüti a szintet.

Minden Nőnek azt tudom javasolni, hogy ne színészkedjen a kapcsolat elején és tudassa a partnerével mit is szeretne tőle, ne a férfinak kelljen félszavakból kitalálni. Ha a férfi tudja mit várnak tőle, akkor jobb esetben cselekszik, rosszabb esetben hezitál. nem fogja nyíltan kimondani, hogy ő nem tud megfelelni az igényeknek, inkább eltűnik, ignorál.

Hogy nőként mit hibázhattál? Nem tudtad fenntartani az érdeklődését, vagy túl sokat kértél vagy túl keveset adtál. A harmónia nagyon fontos ebben a társas adok-kapok játékban,ha mindkét fél úgy érzi elégedett az eredménnyel, akkor lesz belőle jól működő kapcsolat. Persze dönthetsz úgy, hogy körberajongod a szeretett pasit és teljesen egyoldalúvá válik a kapcsolat, de ez teljesen egyoldalú érzésekről szól, a pasi nem érzi azt, hogy energiát kéne belefektetnie.

Egy félresiklott kapcsolatot csak akkor lehet rendbe hozni ha mindkét fél akarja és tudja mit kell tennie, ismerni kell egymást. Egy új kapcsolat egészen más tészta, az első pár hóna az ismerkedésről szól, mondhatni teszteled a másik felet hogy milyen kihívásokra hogyan reagál. Nos ezeken nagyon könnyű elbukni, és egyáltalán nem biztos, hogy ezt a partner egyáltalán közli veled.