Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Problémás gyerekek, én otthon, ő dolgozik, minden egyes nap ugyanaz. Hogyan ne menjen tönkre végképp a kapcsolatunk?
18 éve vagyunk együtt és 3 gyermekünk van. Tény és való, hogy egyikünk sem így tervezte az életét, de ez jutott nekünk, ebből kell a legjobbat kihozni.
Mostanában olyan az életünk, mintha minden egyes nap ugyanaz lenne. Beszélgetni már csak a gyerekekről szoktunk, meghittség és intimitás már rég nem része az életünknek. Szeretnék változtatni ezen, de fogalmam sincs, hogyan kezdjek hozzá. Én úgy érzem, hiába élünk együtt magamra hagyott. Ő legutóbb azt mondta, hogy nekem már csak a gyerekek a fontosak. Sajnálom, hogy így érzi és szeretnék is ez ellen tenni, de egyedül nem megy, az ő segítsége is kellene, de szerinte ő mindent megtesz azzal, hogy eljár dolgozni és hazaadja a pénzt.
válasza:gyerekek nélkül, kettesben töltsetek egy hétvégét - minden hónapban
nyaralás
gyerekek táborba adása egy hétre
odafigyelés
meghallgatás
válasza:Párkapcsolati terápia.
Amiről beszélhetnél többet, hogy ez mi:
"egyikünk sem így tervezte az életét, de ez jutott nekünk, ebből kell a legjobbat kihozni."
Kényszer látszik
válasza: válasza: válasza:Milyen idősek a gyerekek? Otthon vagy a legkisebbel, vagy dolgozol?
Gondolom, mèg otthon vagy, ha nem, akkor értsd jól, amit írok.
Az eltávolodás oka, hogy most nem ugyanazt csináljátok. Ő dolgozik, te meg be vagy zárva a négy fal közé. Te is úgy érzed, hogy neki könnyebb, mert munka után semmi dolga, ő is úgy érzi, hogy neked könnyebb, mert otthon nem csinálsz semmit, csak gyerekezel.
Több dolgot kell letisztázni. Az egyik, hogy te most ezért pénzt kapsz, ez a te munkád. Elismered a teljesítményét. De ő is ismerje el, hogy ha te nem adod be a közösbe a gyed-et, családit, adókedvezményt, stb, akkor mindenki megszívja. Ergo hozzájárulsz az eltartáshoz.
A gyerekre vigyázás önmagában komoly munka. Ha nem hiszi, akkor te kiveszel egy hét szabit, ő pedig fizessen meg egy bébi szittert. Ugyanez igaz a házimunkára is.
Az is érthető, ha te a gyerekekről beszélsz. Mivel ez az EGYETLEN inger, ami ér. Neked is kell, hogy kiszakadj ebből. Egy séta, egy kis mozgás, egy beszélgetés a barátokkal: ez téged is feltölt, és lesz más is egyből, ami érdekel.
Kettesben is kell lenni. Ez lehet az egy-egy óra, mikor a gyerekek már alszanak, ti meg összebújtok egy filmet megnézni, vagy kiültök a teraszra egy pohár borral csillagokat nézni és beszélgetni. Nem mindenkinek van ugrásra kész nagyi, akire rá lehet bízni a kicsiket. (Nálunk sincs)
Két nagyon-nagyon fontos dolog van!
1: legyen a férjed néha együtt a gyerekekkel! Majd megtudja, hogy mekkora munka! Így jobban át tudja érezni a te helyzeted, és szorosabb lesz a kötődés köztük.
2. Legyenek közös élmények, a család minden tagjával. Állatkert, kirándulás, szalonna sütés, strand, bármi, amit ti is élvezték és a gyerekek is!
Egy család vagytok. Nem te és a gyerekek, és a férjed.
válasza:Nem tudom otthon mik a korulmenyeitek, lehet rossz helyen tapogatozok.
Sok no beleesik abba a hibaba, hogy csak a gyerek korul forognak a gpndolatai. Semmi bajuk nem lesz, ha neha nemet mondasz a vinnyogasukra es ot percig tovabb fested a kormodet. Egy kicsit szard le oket, mert lehet ez vopna a megoldas, hogy kevesebb ideig, de hatekonyabban neveld oket. Ha a ferjed pont ugyanazt es pont ugyanannyi ideig csinalna otthon, mint te, attol nem lesz tobb szabadidotok.
A helyedben nagyon komolyan vennem azt a kritikat, hogy csak a gyerekek fontosak. Ilyenkor beindul a kimagyarazas, hogy miert elengedhetetlen mindent igy folytatni, ezer apro hetkoznapi dolgot felsorolsz, es az informaciodompingtol a ferjed meghatral, felteszi a kezet, hogy jo, akkor legyel csak anya.
Kezdd azzal mondjuk, hogy csinalsz vmit csak magadert. Akar csak egy sorozatot nezel, es a huszonot perces epizod alatt nem foglalkozol a gyerekeiddel. Ha nem serult meg senki akkor tudnak varni.
Csaladi peldakbol latom, hogy semmi baja nem lesz a gyerekeknek, ha egy kicsit leszarjak oket. Nem elhanyagolasrol beszelek! Egy attitudrol, hogy nem a gyerek a vilag kozepe.
válasza:Töltsetek időt kettesben. Gyerekek nélkül és nem róluk beszéltek.
Fektetés után kettesben vacsorázzatok, beszélgessetek. Néha menjetek el egy moziba vagy koncertre, vagy amire igényetek van. Kérj meg egy fiatal lányt hogy miután lefektetted a gyerekeket aludni, nálatok tévézzen este pár órát..
Viszont ez legyen törvényszerű, mint egy fociedzés vagy táncóra.
Nincs nincs kedvem, nincs majd inkább máskor, inkább feküdjünk le aludni, hanem minden egyes héten legyen pár óra, amikor egymással vagytok.
Sajnos anyagilag sem állunk valami fényesen, ő dolgozik, én gyesen vagyok a két kisebbel (5 és 7 évesek, a nagy 10) ráadásul a gyerekeket néhány óránál tovább még ő sem meri felügyelni, nem hogy más. Édesanyám szokott átjönni vigyázni rájuk, ha valami dolgom van, de őt meg lelkileg viseli meg ez a felügyelet. Táborban vannak egész nyáron, 8-16-ig. Az egész életünket a napirend határozza meg, mert ez fontos a gyerekeknek és főleg a kicsi nagyon ragaszkodik is hozzá, pl. a pelenkát sem engedi cserélni, ha nem az az az adott napirendi pont.
Úgy vettem észre ez a napirendesdi a páromnak is bejön. A családi programokat előre eltervezem és így mindenkinek van ideje alkalmazkodni, ezek alól már nem bújik ki, csak legrosszabb esetben hamarabb eljön pl az állatkertből. Már próbáltam kettesben töltött időt belecsempészni a napirendbe, de azt mondja, az neki nem megy, hogy parancsra beszélgessünk vagy romantikázzunk. Este 9-re mindhárom gyerek ágyban van, de ő este 8-11-ig a gép előtt ül és játszik. Már mikor megismertem is ez volt a hobbija, azóta is ez.
11-12 között ébred a kicsi és próbálom csendben visszaaltatni, hogy ne lármázza fel a családot, ez hajnal 1-2 között sikerül is, addigra viszont a párom alszik.
Én is észrevettem magamon, hogy a gyerekek körül forog számomra a világ csak nem tudom mit tehetnék ez ellen. Párterápián már én is gondolkodtam, de abból kiindulva, hogy a párom a szülőtréningekre sem jött el, félek hogy erre sem jönne. Érzi, hogy próbálkozom, de mindig lerendezi annyival, hogy nyugodjak meg, nem fog elhagyni minket, közösen kezdtük, közösen is folytatjuk stb. Ez viszont nekem olyan mintha ő alapból feladott volna mindent ami egy normális kapcsolathoz kell. Nem szeretném, hogy csak a szánalom tartson minket együtt, ugyanakkor fogalmam sincs, mihez kezdenék, ha egyedül maradnék a gyerekekkel.
válasza:Sokat segítene, ha leírod, hogy konkrétan miért problémásak a gyerekek. Autizmusra tippelek a leírás alapján, vagy valamire, ami hasonló.
A szülőtréning az nem egy opció, az KÖTELEZŐ mindkét szülőnek, de a Vadaskertben tapsikol örömében a doki néni, ha a nagyszülő is bekapcsolódik. Ebben az esetben lehet, hogy nem készülne ki mindenki pár óra után. Illetve nem értem, mit gondol a férjed, hogy neki egy-két óra kimerítő, akkor te évekig pihenő nélkül, este is kelve mennyire vagy rottyon?
Persze, hogy csak a gyerekekről beszélsz, ha 5 éve egy filmet nem néztél meg a se.ggeden ülve. Róluk szól az egész életed, 0-24, heti 7 nap. Nem is értem, hogy mit vár.
Esetleg ezt tisztázd vele, hogy téged ezer dolog érdekelne, szeretnél kiállításra járni, könyvet olvasni, végig nézni a híradót, csak nem lehet. Nem tudsz mással foglalkozni, de ez nem azt jelenti, hogy nem akarsz, és azt végképp nem, hogy ez neked így jó.
Az viszont nagy problèma, hogy kihúzza magát a szülőtrèning alól, az a te dolgod. Mert? Neki nincs gyermeke? Ő nem szülő? Neki nem feladata őket felnevelni?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!