Normális, hogy a vőlegényem így vélekedik az esküvőről?

Van kozos otthonotok, ha berelt is. Miert ne lehetne osszehazasodni? Es miert nem lehet meg beszelni sem rola?

Nekem roppant gyanus, hogy egyaltalan nem akar eskuvot.

Nagyon gaz, ha nem lehet valamit normalisan megbeszelni egy parkapcsolatban.

Szerintem a vőlegényed nem biztos abban, hogy egy életre le akarja kötelezni magát melletted. Most jó így neki, de hogy elkötelezni nem akarja magát.

Amúgy meg nem jó a sorrend. Házasság, és utánna jöhet a közös ház. Itt mifelénk legalábbis ez a szokás.

Úgy néz ki, nem akar esküvőt.

Én mondjuk esküvő előtt nem vennék fel közös hitelt. Bár ez a ház vásárlás sem hangzik komolynak, hogy majd valamikor.

Mikor?

Én nő vagyok, de hidegen hagy az esküvő. Lesz majd, de lagzit nem akarok.

De a te problémára visszatérve, ő még nem akar erről beszélni. Nem minden férfi akar csak úgy tervezgetni, mert ki tudja, mi minden változik addig, amíg eljuttok oda. Inkább tervezgess egy barátnőddel, ha ő nem vevő rá. Álmodozni lehet, ha van igényed rá, de ha ő nem akar még, akkor keress rá másik hallgatóságot. Vele inkább tervezgesd akkor a házat, ha az most jobban foglalkoztatja.

Ha a házasság és a közös tervek ellen nincs kifogása, akkor nem hiszem, hogy komoly gond lenne, amit meg kéne beszélni. Inkább csak kommunikációs problémátok van, azt pedig idővel és türelemmel rendbe lehet hozni.

Mit kell arról egy vagy fél órát beszélni?

Majd ha odaértek, akkor ráérsz nyaggatni vele, hogy kit hívnál meg.

Mellesleg engem párom az albérlet kereséssel akasztott ki. Messze nem jártunk még ott, mert ő tanult, és nem tudott, meg nem is akart mellette dolgozni, amivel nekem nem volt problémám. Viszont feleslegesnek tartottam 20+ albérletet átnyálazni, mikor még nem volt reális esélye az összeköltözésnek. Mikor ez változott, én találtam meg azt az albérletet, amibe végül beköltöztünk. Most a házvásárlással játsszuk ugyanezt. Engem nem érdekel, mert még gyűjtenünk kell hozzá, ő imád nézelődni. Az nem zavar, hogy tervezget, de nekem nincs türelmem ehhez, sokkal inkább koncentrálok az aktuális tervek megvalósítására.

Bár nálunk ebből nincs vita. Ha nincs kedvem ezzel foglalkozni, akkor megmondom kedvesen a véleményemet, hogy ne bántsam meg, ő pedig igyekszik tiszteletben tartani ezt.

Szóval én inkább a jelenben élek, és az aktuális helyzettel foglalkozom, ő pedig előre kialakítja az igényeit, terveit a jövőre. Ez azért jó, mert mire aktuálisak lesznek, neki pontos elképzelései lesznek, én pedig tudok alkalmazkodni hozzá, illetve minimálisan alakítani rajtuk, hogy nekem is megfeleljen. Normális kommunikációval ez kifejezetten előnyös lehet, mert egymás keze alá tudtok dolgozni, és segíteni egymást. Minimális kompromisszum kell mindkettőtök részéről.

(6-os válaszoló voltam.)

Igaza van, nincs értelme beszélni róla, majd ha eljön az ideje.

Másrészt ha van papír, ami egy életre összeköt, akkor az a hitelszerződés, nem a házasságlevél.