Ha a barátod azt mondaná, hogy nehéz hűnek maradni, akkor mi lenne a reakciód?

En azt nem értem, hogyha ilyen személyiségzavarral küzdesz, akkor miért randizol és miért mész bele egy párkapcsolatba?

Amiket leirtal magadról, kb rám is illenek és éppen ezért tudom, hogy hol a helyem, megkímélek magamtól mindenkit inkább, mert velem semmi jó nem sülhet ki az ismerkedésbol.

Majd, ha egyszer sikerül megvaltoznom, akkor fogok talán elkezdeni ismerkedni. Ez így fair.

Nemcsak te vagy kevés neki, hanem bármelyik másik nő is az lenne. A te barátod nem monogám típus. Ezzel vagy együtt tudsz élni, vagy nem. A változását meg csak magára kényszerítette. Ideig-óráig ez így is marad, de majd ráun, és előtör a valódi énje ismét. Nem irigyellek kérdező. Nálam ha már ennyire egyértelmű a másik valódi jelleme, ezt nem tudnám tovább tűrni. Otthagynám, hagy nőzzön a kedvére, de fix punci nem lennék, akit egy ideig hülyének nézhetne. És a magára kényszerített álhűséget sem tudnám értékelni. Szerelem ide vagy oda, de ebben soha senkivel sem fogok kompromisszumot kötni. Inkább egyedül maradok életem végéig, de szamárnak ne nézzen senki.

Egy köztudott link alaknak meg sosem tudnék annyi bizalmat szavazni, hogy kapcsolatot alakítsak ki vele. Kutyából nem lesz szalonna. Esetleg átmeneti ideig, de ennyit nem ér, hogy csalódásnak tegyem ki magam. Jobb megelőzni, mint átélni.

Casanovákból nem lesz hű ember soha.

Vannak valtozasok amik az osszecsiszolodashoz tartoznak es vannak, amelyeket tartosan az ember csak sajat magaert kepes megtenni.

Az, ha o ekkorat valtozott - elmondasa szerint - miattad, mennyire marad meg egy nehezebb idoszakban, vagy ha epp lankad a hev?

Nem kell szakítani.. De nem is kell magadat atverned. Nezd kicsit tavolabbrol kettotoket, es hallgass a megerzeseidre.